Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A DUALIZMUS ELSŐ ÉVTIZEDEI - Tolna megye a kiegyezéstől a századfordulóig 1867—1900

^keres megküzdhetés előfeltételeit megteremthetni; s egyszersmind az általa kidolgozott szabályrendelet-javaslatot is elfogadásra ajánlva, bemutatja. — A törvényhatósági bizottság a vész fellépte folytán nyomban foganatba vett óvintézkedéseket megnyugvólag tudomásul vévén, beható tanácskozás után az állandó választmány által bemutatott szabályrendelet javaslatot a 8. §. olyképeni módosítása mellett fogadta el, hogy a megyei központi vesszőtelep eszméjének fentartása mellett egyszersmind a vészlepett községek szőlőterületeik arányában külön önálló vesszőtelepeik haladéktalan létesítésére köteleztessenek. — Az ekként elfogadott, s a következő szövegezés szerint megállapított szabályrendelet .kihirdetésével s a hirdetési határidő lejárta után jóváhagyás végett a földmívelés-. ipar- és kereskedelmi nmtságú m. kir. ministerium-hoz leendő felterjesztésével az alispán bízatott meg: ,,1. §. A philloxera elleni védekezés leghathatósabb eszközét, a vészlepett területektől való minél teljesebb elzárkózás, sikere legfőbb biztosítékát pedig az erély, pontosság, s a lelkiismeretes ügybuzgalom, melylyel a hatósági óvrendszaibályoik keresztülvitetnek — képezvén: az óvrendszabályok miként történt keresztülvitelének ellenőrzése, s egyáltalán a szőlők egészségi állapotának éber figyelemmel kísérése czéljából a megyei philloxera-bizottság által minden egyes község, esetleg a helyi körülményekhez képest alakítandó minden egyes községi kör szőlőterületére nézve javadalmazással el nem látott helyi philloxera felügyelők neveztetnek ki, illetve kéretnek fel. 2. §. A vészlepett területeken folyó munkálatok vezetése, úgy a még vészmentes területek tekintetében elrendelt óvintézkedéseknek a helyi felügyelőkkel egyetemben gyakorlandó ellenőrzése, s egyáltalán a philloxera-ügy körüli szolgálat szakszerű teljesítése czéljából a szükség tartamára egy megyei állandó philloxera-biztosi állás szerveztetik. — 3. § A philloxera-biztosi állás pályázat útján a megyei philloxera-bizottság által töltetik be. 4. §. A philloxera-biztos évi fizetése egyezer (1000) írtban állapíttatik meg. Hivatalos utazásai alkalmával a szükséges előfogatokat a községek, és pedig minden község a legközelebbi községig — ingyen tartoznak kiállítani. Szolgálati utasítását — a philloxera-bizottságtól nyeri. — Állásától csak szabályszerű fegyelmi eljárás útján mozdítható el. Fegyelmi tekintetben az 1876. évi VII. t. cz. határozmányai alá esik. — 5. §. A vészlepett helyekre fordítandó oltalmi költségeknek, nem különben a philloxera-biztos fizetésének fedezése czéljából a megyebeli összes szőlőbirtokokra kivetendő járulékból megyei philloxera-alap létesíttetik. 6. §. Ezen alap javadalmazását az 1885. évre minden 100 négyszögöl szőlőterület után beszedendő 1 krnyi járulék képezendi, jövőre pedig az ezen alapot illetendő járulék a szükség s az előző év tapasztalatához képest mindenkor a törvényhatóság őszi rendes közgyűlésén a megyei philloxera-bizottság javaslata alapján állapíttatik meg. 7. §. Az alap megteremtéséig az oltalmi költségek visszatérítés melletti előlegezésére az érdekelt községek köteleztetnek. — 8. §. A vész által meglepett községek kötelesek a tudomány mai állása szerint ellentállóknak tartott amerikai vesszőfajokból szőlőterületeik térfogatához képest 500 négyszögöltől 4 kath. holdig terjedő nagyságú vessző telepet berendezni.