Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A DUALIZMUS ELSŐ ÉVTIZEDEI - Tolna megye a kiegyezéstől a századfordulóig 1867—1900

vallásosság és a tiszteletnek, valamint az illemnek azon érzete, melyet eddig az Isten házában ápolt: hát akkor kivész a bűnösség érzete, kivész a büntetés szégyene, kivész a törvénytisztelet és mihelyt a szegénység hozzájárul a vallástalansághoz, azonnal kivész a tulajdonjog tisztelete is és feltámad a népben a szerzési és osztozkodási vágynak kielégítése az nem tesz különbséget annál, kit a szegénység kényszerít, a vallástalanság pedig bátorít a bűnre. Hazai viszonyainkat tekintve nagy hiba volt az uzsora-törvény eltörlése és a tőkének felszabadítása a földbirtok ellen; nagy hiba volt a kisbirtok feldarabolásának megengedése s a földnek oly nagymérvű megadóztatása szemben a röpülő tőkével, mert hisz ezen hibák okozták népünk nagymérvű elszegényedését, mely ismét elégedetlenséget és elkeseredést szül: ámde még nagyobb hiba az elszegényedett néptől a vallást, mely eddig szent volt előtte s mely őt tűrni tanítja, elvenni, történjék ez akár közvetve, akár közvetlenül. Az olyan szegény néposztálynál, melynek ha egyebe nincs is, de vallásossága még megvan, könnyen gátot lehet vetni a socialistico-communisticus osztozkodási vágyak terjedésének az által, ha könnyítünk anyagi helyzetén és védjük a kizsákmányoltatás ellen; ha azonban valamely néposztály még vallásától is megfosztatik, azon nehéz segíteni, mert az már nem segélyt kér, hanem részt követel és jogokat vindikál magának. Ott vannak a franczia anarchisták, eléggé megmutatják ők, mire törekszik oly munkásosztály, melynek semmije, még vallása sincs. Ez egy példából eléggé kitűnik, mily szoros összefüggés van a socialistico-communisticus kérdések megoldása és a munkásosztály vallásosságának megtartása vagy ápolása közt. Ha tény az, hogy népünket a szegénység már annyira süllyeszté, hogy nagyobb socialis bajok megelőzése czéljából a gondolkozó fők szükségesnek tartják a munkásosztály helyzetének javításával foglalkozni a gazdasági gyűlésen ép úgy, mint az akadémiában: akkor ne fokozzuk a bajt az által, hogy a néptől a vallásosságot elvesszük, vagy vallási kötelmeinek gyakorlásában akadályozzuk. Az országos gazdasági egyesület törekvéseit csak akkor koronázza siker, ha a szegény mezei munkásosztály anyagi jólétének emelése mellett meghagyatik, sőt ápoltatik ugyanezen néposztálynál a vallásos érzület és maga a vallás az ő istentiszteletével, melyből aztán a nép vigaszt, reményt és türelmet meríthessen addig, míg helyzetén javítani lehet. Vitkovits Ferencz. FORRÁS: TmL. Tolnamegyei Közlöny, Szegzárd, 1883. május 6. 1, old. (Hogyan készítik elő népünket a szocialistico-communisticus irányzatok befogadására?) (Vezércikk)