Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A DUALIZMUS ELSŐ ÉVTIZEDEI - Tolna megye a kiegyezéstől a századfordulóig 1867—1900

1875. november 23. A MEGYEI FŐSZÁMVEVŐ KIMUTATÁSA A TOLNA MEGYÉBEN FENN ALLOTT CÉHEKRŐL, AZOK IPARTARSULATOKKÁ ALAKULÁSÁRÓL, VAGY FELOSZLÁSUKRÓL I. Ssz. önálló czéhek Központi Dombó- Duna- Stornyai Völgysé- Mejáoráts vári járás földvári járás gi járás gye járás 1. Vegyes 12 11 15 6 8 52 2. Csizmadia 3 1 2 3 — 9 3. Takáts 3 8 6 4 — 21 4. Kováts 2 1 1 1 — 5 5. Kádár 1 — — — — 1 6. Fazekas 1 — 1 — — 2 7. Szűrszabó 1 — — — — 1 8. Köteles 1 — — — — 1 9. Szíjgyártó 1 — — — — 1 10. Szűcs 1 — 1 — — 2 11. Szabó 1 1 2 3 — 7 12. Czipész 1 — 1 1 — 3 13. Halász 1 — — — — 1 14. Molnár 1 1 — — — 2 15. Kalapos — — 1 — — 1 16. Asztalos — — 1 — — 1 17. Lakatos — — 1 — — 1 18. Ács — — 1 — — 1 összes önálló czéh 30 23 33 18 8 112 Nem önálló czéh — 5 2 1 35 43 Ipartársulattá alakuló czéhek 18 20 32 13 1 74 Véglegesen feloszló czéhek 12 13 1 5 7 38 Azon községek száma, ahol nem voltak czéhek 9 11 6 20 11 57 Azon községek száma, ahol iparos sem volt — — — — 4 4 II. Községek, ahol czéhek nem voltak 1875-ben: Központi járásban: Agárd, Alsónyék, Bátta, Harcz, öcsény, Pilis, Simonmajor, Szedres, Várdomb.