Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)
A DUALIZMUS ELSŐ ÉVTIZEDEI - Tolna megye a kiegyezéstől a századfordulóig 1867—1900
16 0r A telkesek, zsellérek, a község testület és szabadosok miaid azt, mit bel—Bogyiiszlón kertekben, gyümölcsösökben, kaszállókban, legelő, nádas s' erdei illetőségük fejében ny erén den ek a belsőségek egész szélességében a két Duna között lehetőségig paralel vonalakban akként fog kiadatni, hogy az uradalmi birtok felülről a Dunántúli Doromlás és Dökomlási erdejéhez, alulról pedig Góga Karászi stb. erdejéhez lehetőleg tagba maradand, olyképpen, hogy az uradalmi birtok a technikai kivitelhez képest egyenes és lehetőleg természetes határok által különítessék el. 17 er A belsőségekbeli szabad térek, utak, csapások, amennyiben azok senki magán birtokába nem estének az 1871. 53. törv: czikk 7 ik fejezet 41 ik § a értelmében községi vagyonnak tekintendők. 18 0r A határbeli csapás s" közlekedési és dűlő utak akként rendezendők, hogy .azokon mindenki birtokához juthasson. 19 er A volt úrbéreseknek szabadságukbain álland birtokaikat, ha azokat a jelen állapotban fentartani nem kívánnák, akként rendezni, illetve szabályozni mind azt magok között megállapítandják; ha azonban az elkülönítés megtörténtétői három hónap leforgása után sem tudnának megállapodni, az esetben az elkülönítés által szükség képen megtörténendő változások megtétetnek a többire nézve birtokaik régi mezsgyéik mellett meghagyatnak ; a szabadosok s' a község, mind testület, birtoka azonban minden esetre egy tagba fogván kiméretni. 20 or A kisebb királyi haszonvételek a jelen egyesség tárgyát nem képezvén érintetlenül hagyatnak. 21 er Bel-Bogyiszlón az összes illetmények kiadása s az elkülönítés megtörténte után fennmaradó minden területek, legelők, kaszállók, nádasok és erdők az uradalom kizárólagos tulajdonába mennek át. — és amint a kihasítás, illetve elkülönítés mérnökileg végrehajtatik, minden közösség legeltetés, nádlás, s' fajzási haszonélvezet végkép megszünend és innen kifolyólag köteles lesz az uradalom a volt úrbéres lakosoknak szabadosok s' községnek, mind testületnek, új birtokába esett területekről a fát egy év, de legfeljebb két év alatt letaroltatni, s' eltávolítani, mely időnek sikertelen letelésével a le nem tarolt fák azok tulajdonává válnak, kiknek birtoktagjában találtatnak végre. 22 er A kihasítási költségeket s' mérnöki díjazásokat a törvény értelmében az uradalom viseli, még ellenben a mérés körül szükséges kézi és szekeres napszámokat, s 'fuvarokat, a község volt úrbéresei kötelesek pontosan kiszállítani. A jelen úrbéri egyesség három egyenlő párban kiállíttatván, aláírása után jogérvényesen megkötöttnek tekintvén végrehajtható. A kalocsai érsekség javainak igazgatósága Schuster Konstantin apát, kanonok. Salamon Pál ált. urad. ügyvéd. Tomsich Mátyás érs: urd: mérnök Peskó Medárd ügyvéd mint a község képviselője és meghatalmazottja. Német István meghatalmazott, Lónárt Tamás, Tóth p János, Tobi István meghatalmazottak. Keserű Lajos bogyiszlói ref : leikész Csapó József község Bírója Decsy Gyula közs. jegyző.
