Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A DUALIZMUS ELSŐ ÉVTIZEDEI - Tolna megye a kiegyezéstől a századfordulóig 1867—1900

1871. július 10. A MEGYEI TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁG JAVASLATA AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTERHEZ A JÁRÁSBÍRÓSÁGOK SZÉKHELYÉRE ÉS TERÜLETI ILLETÉKESSÉGÉRE A járásbíróság székhelye Szegszárd A megyei küldöttség által előlegesen beosztani czélzott község neve 1. Szegszárd, Palánk, Csatár pusztákkal 2. Agárd 3. Alsó-, Felső-, Közép-Apáthi és Jegenyés puszta 4. Bátta, Furkó pusztával 5. Báttaszék, Dolina, Kövesd, baj ver, Szenta pusztákkal 6. Dees 7. Öcsény, Ebes, Almás pusztákkal 8. Harcz, Janya pusztával 9. Mözs 10. Alsó-Nyék 11. Pilis, Berek pusztával 12. Tolna, Simonmajor, Fáczámkert, Júliamajor, Középés Szélsőmajor, Kajmád pusztákkal 13. Várdomb 14. Medina, Kápolna pusztával Bonyhád 1. Bonyhád, Tabód, Börzsöny pusztákkal 2. Apar 3. Apáti, Dömörfcapu pusztával 4. Belacz, Ladomány pusztával 5. Czikó. Széplak pusztával 6. Kis-Dorog 7. Grabócz 8. Győré 9. Hant, Alapsa pusztával 10. Izmény, Cenna pusztával 11. Kéty, Guzla pusztával 12. Kokasd, Schőneichl pusztával 13. Kovácsi 14. Lengyel, Gaszpicz, Czél, Fesla pusztákkal 15. Majos, Csöcske pusztával 16. Kis-Mányök 17. Nagy-Mányok, Csalla puszta 18. Máza 19. Mórágy, Einschicht pusztával 20. Mőcsény, Palatinczával 21. Mucsfa