Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A NEOABSZOLUTIZMUS ÉVEI - Tolna megye 1849—1867 között

illő készséggel, nyugalommal, és rendfentartással gyámolítja; és ellenében minden zavart, gáncsot, és akadályt elhárít. — Az igazság nagyszerű vívmánya fölött, mely alkotmányunknak helyreállítása, méltán örülünk bensőleg, és örvendezünk külsőkép, de örüljünk és örvendezzünk úgy vértezve keblünkben, mint a költő ajánlja: „Sperat infertis metuit Secundis alteram sortem bene praeparatum pectus." Deák képviselő Társai által üdvözöltetvén, azt felelte, „A mit eddig elértünk, az csak virág, és még távolabb az idő, melyben gyümölcsé válik; hogy ezt szedhessük: amazt gondossan ápolnunk kell, és óvnunk dértől, fagytól," és mondhatnám még, elperzselő hévtől, vagyis a képes szót a dologra, az az a közügyre és a köztanácskozásra átvive — óvakodjunk külről az ármány sokféle ártalmaitól, belől pedig úgy dermesztő közönytől, mint a szenvedélyesség elenyésztő felforrásától, és romboló viszályitól. — Úgy vagyunk és legyünk visszanyert alkotmányunk irányában, mint ki elvesztett drága kincsét szerencsésen megtalálván, annak új birtokán még inkább örül, mint a rég ebbin, és azt ezen túl annál gondosabban őrizé; vagy mikép a felüdült beteg visszanyert egészségét az elébbinél kedvesebb és becsesebbnek érezve aggodalmasan óvja minden ártalomtól. — És ama fontos, a dolog természetéből önként folyó, és illető helyeken ismét, és ismét elmondott általjános figyelmeztetéssel már különösen a tárgyra, mely minket legközelebb érdekel — és a m. Ministerium által az országgyűlésen tett határozati előtérjesztvényéknek szinte egyikét képezi, t. i. a megyei hatóságoknak addig is, míg az 1848-ik XVII. Tőrvényben elrendelt, de a közbejött szomorú viszás események miatt mindeddig meg nem történhetett végleges szervezete eszközöltetnék, egyelőre az 1848-ik évi XVI. Tőrvény alapján 861-ik évben megválasztott megyei központi Bizottmányok hatás-kőrével elrendelt visszaállítása — mely szinte országgyűlési határozatra emelt ministeri kormánytényt úgyis, mint önkormányzatunk megindítóját, de ugy is, mint a magas Ministerium alkotmányos törekvéseinek, és tevékenységének egyik gyorsasági bizonyítványát az utánna régen sóvárgó hazafikebel telyes örömérzésivei üdvözölvén — az előttünk megnyílt megyehatósági önkormányzatnak egyszersmind egyik legfőbb alkatrészét, a tisztújítást már ma gyakoroljuk — szabadon választván törvényes Bíráinkat, és közigazgatási Tisztviselőinket, 's azokra bízván gyülekezeti őrködésünk alatt, és felelősségünk mellett mind a törvénykezési, mind a közigazgatási téren a közügyvitelt, mely a megyei lakosság minden rétegeiben számtalan érdeket naponkint közvetlen érint, és mind a köz, mind a magán állapotokra lényegesen hat, 's azért mi sem óhajtandóbb, minthogy az minél tökéletesebb, minél kielégítőbb legyen; — de olyan csak úgy lehet, ha minden hivatal megleli minél alkalmasabb, minél kielégítőbb emberét, aképen, miként a megyének dicső emlékű egykori főispánja, a nagy hírnevű Bíró néhai Mailáth György e helyen egyik tisztújítás alkalmával tartott beszédében igazán gyakorlati, és minden hasonló esetben méltán követendő bölcsességgel ezen helyen mondta, hogy „nem az embereknek a hivatalokat, hanem a hivataloknak kell az embereket keresni." — a mi megint csak akkor lesz úgy eszközölve, ha a tisztújítás fontos ténye vagy is folyama alakilag rendben, higgadtan, illő kellő mérséklettel történvén, lényegileg a Választás szenvedélyes pártoskodás, indokolatlan részrehajlás, rokon 's ellenszenvi elfogultság nélkül oly egyénekre esik, kik a hivatalokra feddhetetlen jellem mellett megkívántató képesség és telyes készültséggel, egyszersmind munkás szorgalommal bírnak. Ugyan is például Bíró csak Tőrvénytudó, és törvényt gyakorló lehetvén, tehát nem csak a tör-