Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A NEOABSZOLUTIZMUS ÉVEI - Tolna megye 1849—1867 között

ad. D) A járás éghajlata meleg és egészséges. Az évszakok szabályosan telnek, és zord telek ritkán fordulnak elő. Miután a járás területe dombos, a szelek és a köd nem gyakorol az egészségre lényeges befolyást, — lápok és mocsarak, melyek kigőzölgései az egészségre károsak lennének, nem találhatók a járásban. ad. E) A megyében fogatolt lovak a legtöbb helységben erős közepesek, nem nehéz fuvarozásra inkább lovaglásra és gazdálkodásra alkalmasak, a legszebb lovakat Kakasdon, Belacon, Bonyhádon és Zombán tenyésztik. A lóállomány nemesítése szempontjából hasznosak a jófajtájú kincstári fedezőmének, amelyeket a megye főbb helységeiben fognak állomásoztatni. Ménesek a járásban nem találhatók, ennek ellenére néhai Dőry Miklós a lótenyésztésben jó nevet szerzett magának. Egy ló átlagára 120—180 Ftra tehető. A szarvasmarhák svájci fajtájúak. A lóállomány 3400, az ökröké és birkáké 4200, a teheneké 4000 db-ot tesz ki. A tengelytávolság 4 láb, a kocsik teherbíróképessége 15—20 mázsa. A fent kimutatott igásállatokon kívül egyéb szállítóeszköz nincs a járásban, mivel többnyire kettősfogatokat használnak 1700 ló- és 2000 ökörfogattal számolhatunk. Nagy birtoka a járásban gróf Apponyinak van 5675 kat. hold és a Dőry családnak 7671 kat. hold. Bonyhád, 1863. november 25. Forster főszolgabíró A SIMONTORNYAI JÁRÁS FŐSZOLGABÍRÁJÁNAK JELENTÉSE ad. a) Simontornyai járásnak politikai felosztása s területi nagysága négyzet mérföldekben. A Simontornyai kerület 26 községekre vagyon felosztva, melyeknek területi nagysága négyzet mérföld. ad. b) Népesség. A népességnek fő kereseti módja e járásban földmívelés némi marhatenyésztéssel, mind azon által, ha éppen nem is szegény, de jó módúaknak vagy vagyonosoknak sem mondhatók. — Különös megjegyzésre méltó ipar üzletek a kerületben éppen nem s malmok igen kevesek találtatnak, amelyek is mindannyi csak egyszerű mívek. —• Hőgyész és Simontornya mvárosokban legtöbb ipar űző találtatik a kerületben. ad c) Lakhelyek. A házaknak általános építészeti formája s minéműsége egyszerű, szűk s kisszerű lakrészekből állók, tsekély kivétellel, s lovak számára különös istállók tsak igen kevesek találhatnak a kerületiben, miután ezek nagyobb része kevert marhák befogadására építvék. — A kerületben sem fürdők sem ásványvizek nem találtatnak, — van egy Gróf Apponyi féle kastély Hőgyészen, egy klastrom épület Simontornya mvárosban s itt ott némi úrilak és major épület, más ezeken kívül különös megjegyzésre méltó épület a kerületben nints. — Van továbbá ezen kerület -