Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A NEOABSZOLUTIZMUS ÉVEI - Tolna megye 1849—1867 között

Tolna, mely azelőtt az első helyet foglalta el közöttük és Tolna megye gabonaforgalmainak központja volt, azon körülmény által vesztett sokat, hogy a Bogyiszlónál eszközlött Duna átmetszés folytán, a Dunának tolnai-ága mindinkább behomokosodik és beiszaposodik, úgy hogy a hajók többé Tolnánál nem köthetnek ki, hanem majd feli ebb majd alább oly helyeken is kenteiének megállapodni, a hová még mezei utak sem vezetnek, s így Tolnáról elhordatni szándékolt áruk, kivált nedves őszá vagy tavaszi napokon, csak 30—40 krnyi fölös kiadás mellett szállíttathatnak, ma itt, holnap ott rögtönzött kirakodási helyre, hol raktárok nem léteznek. Igen természetes tehát, hogy a kereskedés más irányt és rakodási helyet keresni kéntelen, ezen okból ma már, mint említettük, Dunáföldvár sokat nyert. HAJÓZÁS ... A Nádor csatorna mely Tolna megye gyakorta használt vízi útját képezi, és a Dunáról az ország belsejébe eszközlendő fa és só szállításokra használtatik, az idő befolyása és viszontagságai folytán eliszaposodás által jelentőségéből valamit veszített ugyan, azonban a Sió vizének szabályozása, illetőleg a Balaton tükrének lejebb szállítása, és a Sió csatorna vizének felvétele által ismét nagyobb jelentőséget fog nyerni, miután általa leend a Balaton a Dunával összekötve . . . UTAK Tolna megyében I860., 1861. és 1862. években, a) A Buda—Eszéki allamúton Turkó felé vezető vonalon 1/8 mérföld hosszúságú részlet; — r b) A Szegzárd—Siófoki országúton 1/8 mérföld hosszúságú, és Bonyhádon keresztül Várallya felé szinte 1/8 mérföldnyi hosszúságú vonal lett újólag építve. Továbbá a Szegzárd—Siófoki országúton Ireg és Somogy megye határa közt fekvő lejtőség majd 1 mérföld hosszában szabályozfcatott, úgy hogy egy öl távolságra nem esik több mint 3 vagy 3 1/2 hüvelknyi emelkedés. A legrövidebb idő alatti kiépítés végett javaslatba hozattak: a) A Buda—Eszéki állam úton, Tolna és Paks között fekvő 1/8 mérföld hosszúságú vonal, továbbá Turkó felé szinte 1/8 mérföld hosszú részlet. b) A Szegzárd—Siófoki országúton, Somogymegye határától Ireg felé vezető vonalom 1/8 mérföld és Rétiről—Hogy észre vezető úton szinte 1/8 mérföld hosszúságú részlet. Ezen útrészletekert kívül javaslatba hozatott egy egészen új útvonal építése Szegzárdtól—Gemenczére, és Tolnától—Domboriba. A forgalomra nézve mimt közlekedési eszközök a megye legfontosabb útvonalai: a Buda—Eszéki állaimút, a Szegzárd—Siófoki országút mint kereskedelmi vonal, és a Siófoki vasút allomássali kapcsolat, végre az újonnan tervezett vonal Szegzárdtól a Duna melletti Gemenczére. Tolna megyének kereskedelmi forgalma, a közepén fekvő Szegzárdon központosul, mely azomban felvirágzására, a Dunához építendő útvonalt igényel. Az alázattal alulírt kamara Szegzárd számára ezen egyedül Szegzárdtól—Gemencére vezető útvonal gyors kiépítésében látja a leghatásosabb segedelmet, mert ezen útvonal kiépítését, a kereskedelem érdekében főkép ajánlani kötelességének tartja.