Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A NEOABSZOLUTIZMUS ÉVEI - Tolna megye 1849—1867 között

VI/49 1855. szeptember 24. KIMUTATÁS A KOLERÁS MEGBETEGEDÉSEKRŐL A DUNAFÖLDVÁRI JÁRÁSBAN A község neve Megbetegedett Ezek közül meggyógyult meghalt kezelés alatt áll A járvány csúcspontja Észrevétel fii nő ÖSSZ. ffi nő ossz. ffi nó ÖSSZ. ffi nő ÖSSZ. D.földvár m. város 203 151 354 123 89 212 80 62 142 Bölcske falu 56 52 108 34 30 64 22 22 44 , Madocsa falu 6 6 12 3 4 7 3 8 5 Kömlőd falu 13 19 32 8 11 19 5 8 13 Paks m. város 49 98 147 15 66 81 34 22 56 — Györköny falu 42 91 133 27 53 80 15 38 53 — — Bikács falu 6 11 17 5 10 15 1 ] 2 — — Tápé puszta 1 1 1 1 _ _ _ _ Dorog falu 1 3 4 — ] 3 4 Földes puszta 3 14 17 2 8 10 1 6 7 Kajdacs falu 1 2 3 1 1 1 1 2 _ összesen. 380 448 828 217 273 490 163 165 328 — — — jún. 12—20. jún. 15—22. jún. 16—20. jún. 20—27. aug. 28. 7 halott aug. 28— ezept. 1. aug. 28— szept. 1. szept. 5. A járvány kitörésekor leginkább a paraszti osztály szenvedett, mégpedig helyi lakosok, később a polgárés felső osztályból is néhányan áldozatul estek, mégis bizonyossággal megállapítható, hogy az elterjedés oka a megfázás, a mértéktelen életmód, mivel többnyire azok az emberek haltak meg, akik a földeken dolgoznak, és jobban ki vannak téve a megfázásnak, s nem élnek rendszeres életmódot. A művelt osztályok közül áldozatul esettek esetében is a két ok valamelyikét állapították meg: KOSZITY cs. kir. adjunctus Forrás: TmL. Cs. kir. Megyehatóság iratai VII. C 6198/1855. Tisztázat.