Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC KORA - Tolna megye

földesurat jogosan illető helypénz pontos fizetésére felügyeljen, az azt megtagadókat a fizetésre kötelezze — annyiszor, mennyiszer az uradalomnak assistentiára szüksége leend, azt mindenkor megadja — szóval személyes jelenlétével is a rendet helyre állítani kötelességének tartsa. Ugyan ezt rendelvén járásbeli főbíró úr is, a város bíráját T. elöljárókat tartozó kötelességükre — a miniszteriális rendeletre, megyei határozatokra, s a tulajdon szentségére számtalanszor intve, s figyelmeztetve. Ámde mindezeket Tolna mezőváros polgár bírája, kinek az elöljárósággal egyetértőleg a rendet helyre állítani csekély, igen csekély egy pár szóból álló feladat lett volna, csak annyiban teljesíté, amennyiben midőn felszólíttaték, az egy pár városi foglárból álló assistentia megadta ugyan, meghagyván mégis nékiek, hogy akik magoktól fizetni nem akarának, azokat a fizetésre ne kénszerítsék — sőt midőn a városi foglárok bíró uram előtt kijelentették, hogy ők egyedül azért, hogy kigúnyolhassanak helypénzt szedni ki sem mennek (alkalmasint úgy vélekedvén, hogy ez által ő értvén a bírói kötelességének már eleget tett) szépen elhallgatott — s így történt, hogy midőn a fizetésről van szó, igen természetes, hogy május 21-ike óta a helybéli kenyérsütő asszonyok, és kofák vérszemet kapva, s elbizakodva a helyi pénzt mai napig sem fizetik, s június 13-i, 14-iki országos vásár alkalmával néhány helybéli, — a tegnapi országos vásárban pedig nemcsak mindannyi helybéli, de vidéki mesteremberek is a helypénz fizetését egy áltáljában újólag megtagadták — a helypénzt szedő urasági cselédeket a legaljasabb szitkokkal s káromlásokkal illették, sőt a legkisebb erő, s assistentia használata esetében agyonveréssel is fenyegették. Ily helyzetben van tehát tisztelt választmány a vásári szabadalommal bíró tolnai uradalom a vásári helypénz szedésével — ily szomorú helyzetben mondom, s éppen az időben, midőn a rendet, csendet, s közbátorságot fenntartani, mindenki tulajdonát megőrizni, nemcsak egy városi elöljáróságnak, hanem minden egyes honpolgárnak is szent kötelessége. Melyeket előre bocsájtva —• miután az, hogy a tolnai polgári bíró, s elöljáróság, kinek mint imént is érintem a rendet fenntartani, és mindenki tulajdonát megőrizni tartozó kötelessége, a helypénz szedésére segédkezet nyújtson remélieni, sőt miután az elöljáróság közt szerepelt orvos tanár, volt városi perceptor, Tolna megye tiszteletbeli főorvosa, a tolnai nemzeti őrsereg egyik kapitánya sat. Gottwald Gáspár úr legközelebb a város bírája s többek előtt határozottan kijelentette, hogy a helypénzt megtagadó helybéliek ellen, mivel azok mintegy 25 évek előtt helypénzt nem fizettek, a városi elöljáróság assistentiát nem adand, a vidékiek irányában pedig olyast adni nem tartozik — feltenni sem lehetne. Mindezeknél fogva tehát a t. Központi Választmány elejébe folyamodni kéntelenítettem a végett esedezvén, miszerint a múltra nézve az ./. alatti jegyzékben megnevezett tolnaiakat a megtagadott helypénz fizetésére kötelezni — jövendőre nézve annak pontos megadására szorítani, a vidékiek által megtagadott helypénz fizetéssel okozott kárba az azt előidézett elöljáróságot elmarasztalni — még is a rendetlenséget okozó pártolóit, valamint a helypénz szedő írnokot rágalmazó, s agyonütéssel fenyegető egyéneket a kellő vizsgálat elébe bocsájtása után példásan megfenyíttetni méltóztassék. Kelt Tolnán augusztus 9-én 848. b. Sinai György tolnai u. ügy viselő je FORRÁS : TmL. Közgyűlési iratok 734—2/1848.