Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)
A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig
1278. április 3. ERZSÉBET KIRÁLYNÉ A MARGITSZIGETI APÁCÁKNAK ADOMÁNYOZZA DADÄT Erzsébet, Isten kegyelméből Magyarország királynéja híveinek, a budai káptalannak üdvözletét és kegyelmét! Anyánk, Erzsébet úrnő és a Szűzmária-szigeti apácák azt kérték tőlünk, hogy hírnökeink Tolna vármegyei Dada nevű földjét adjuk nekik. Mivel pedig annak a földnek mennyiségéről és minőségéről teljes egészében nincs tudomásunk, ezért hűségteknek parancsban hagyjuk meg, hogy küldjetek ki magatok közül egy hiteles embert, aki az összehívott határos szomszédok jelenlétében járja be a földet és iktassa be annak birtokába Erzsébet úrnőt és az apácákat, amennyiben tiltakozás a beiktatás ellen nem történt, a tiltakozókat pedig idézze meg elénk alkalmas időpontra. Az említett föld mennyiségét és minőségét nekem hűségesen jelentsétek! Kelt Budán Húsvét harmadik napján. FORRÁS: Magyar Országos Levéltár, DL. 1023. MEGJEGYZÉS: Erzsébet királyné, IV. László király felesége az adományozó, a kérelmező pedig IV. László anyja, vagyis Erzsébet királyné anyósa. IV. Béla király leánya, Margit számára létesítette Nyulakszigeti domonkos kolostort. Halála után bátyja, V. István és annak fia, IV. László sem feledkezett meg az apácákról. Az ő idejükben is megtartotta helyét a kolostor a királyi család megbecsülésében. Erzsébet királyné is sokat tartózkodott az apácák kőzött. A királyi (királynéi) birtokok eladományozásának szemléltető példája oklevelünk. Az udvart szolgáló népek az eladományozás révén magánföldesúr jobbágyai lettek. (Ld. az I/12b sz. képet.) 1/24 1279. A SZEKSZÁRDI KONVENT HITELES ÍRÁSBA FOGLALJA A GÖRGÉNYSZEGÉRT PERLÖK MEGEGYEZÉSÉT Mi, a szekszárdi monostor konventje adjuk emlékezetül mindenki számára jelezve, akit illet, hogy miután egyik részről Nánai Joachim, Farkas és Benedek, másik részről Gedekcs tolnavári hadnagy, Búdon fia Pál százados, Péter fia Péter várnagy, Miklós fia István és Mikos fia Gook Tolna faluból való tolnai várjobbágyok között az említett Joachim, Farkas, a jó emlékezetű Pál fia István és Benedek Görgényszeg nevű földje miatt per keletkezett és az jó sokáig elhúzódott, végül azután személyesen megjelentek előttünk. Fábián Tolna vármegye ispánja velük együtt elmondta, olyan békés megegyezésre jutottak, hogy a fentebbi várjobbbágyok az említett földet a Görgény víz azt érintő felével együtt az előbb megnevezett Joachimnak, Farkasnak és Benedeknek hagyták és hagyják a régi határok között örök jogon, örökölt földként; a régi határjelek mellett újakat emeltek. Kelt az Űr 1279-ik esztendejében. FORRÁS: Fraknói Vilmos, A szekszárdi apátság története. Budapest, 1879. 62. MEGJEGYZÉS: A szekszárdi konvent hiteleshelyi működését éppúgy a XIII. század elején kezdte, mint a többi nagyobb káptalan és konvent szerte az országban. Első ténykedéseinek csak a nyoma maradt meg későbbi oklevelekbe szőve. Itt is, ott is említenek egy-egy eseményt (adás-