Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig

két földből készült határjel, az egyik Feloros határát, a másik Bodor ispán földjének a határát jelzi. Innen nyugatra tér a határ, egyenesen nyugatnak tartva a délről lévő Feloros földje mellett egy hosszú ároknak nevezett mederhez ér, ahol két földből hányt határjel van, közülük az egyik Feloros határát, a másik Bodor ispán földjének a határát jelzi, innen a délre lévő Feloros mentén az árok vonulatában egyenesen nyugatnak tartva egy völgyben lévő berekhez ér a határ, amelyen áthaladva egy bércre kúszik fel, ahol három földből hányt határjel van, itt végződik Feloros földjének a határa és kapcsolódik Bodor ispán földjéhez Peterdi Miklós fia Györgynek és fiainak: Miklósnak és Péternek délről lévő Peterd nevű földje, a három határjel közül az egyik Feloros határát, a másik György és fiai földjének határát és a harmadik Bodor ispán földjének a határát jelzi, innen egy szántóföldön át egy völgybe ereszkedik a határ György és fiainak délről lévő földje mentén gyümölcsfák között egyenest Szapud nevű földig, vagyis nyugatra felfelé megy a határ egy szurdokát nevű helyen, ahol is a szurdokát tövében két földből hányt határjel van, az egyik György és fiainak birtokát, a másik Bodor ispán birtokát jelzi, innen Györgynek és fiainak délről lévő földje mentén egyenesen a nyugatra lévő Szapud földig, három sarokként elhelyezett földből készült határjelig, itt véget ér Györgynek és fiának szomszédsága és innen nyugat felől Szapud Lestyák fiainak: Miklósnak és Péternek a földje szomszédos Bodor ispán földjével. Innen a nyugatról lévő Szapud föld mentén északnak fordul a határ és egy árofcnak hívott medren keresztül húzódik két földből készült határjelig, amelyek Szapud földet és Bodor ispán földjét egymástól elválasztják, innen a nyugatról szomszédos Szapud föld határán nyolc helyen kettős határjeleket állítottak földből, hogy Szapud földet elhatárolják Bodor ispán földjétől, északnak térve egy nagy utat megtéve három földből hányt sarokra helyezett határjelig ér a határ, az egyik Szapud föld határát jelzi, amelynek a szomszédsága itt véget ér, és a másik a bátai monostor Apáti nevű földjének a határát jelzi (amely csak kis mértékben szomszédos Bodor ispán földjével), valamint a király Mórágy nevű erdejének a határát, a harmadik határjel pedig Bodor ispán földjének a határát jelzi, innen az Apáti föld szomszédságát odahagyva, az északra lévő Mórágy erdő szomszédságában keletre fordul a határ és két földből hányt határjelhez ér egy völgy mellett, amely határjelek Bodor ispán földjének és Mórágy erdő határát jelzik, innen keletre a völgyben húzódik a határ az északról lévő Mórágy erdő mentén, innen keletre ugorva a völgyből a hegyre, vagyis a bércre kapaszkodva az északról fekvő Mórágy erdő szomszédságában, a bércen van két földből hányt határjel, jelezve a Mórágy erdő és Bodor ispán földjének a határát. Innen az út keletre fordul két földből készült határjelig, amelyek a Mórágy erdőt határolják el Bodor ispán földjétől, innen tovább keletre tartva a bérc lábánál lévő két földből rakott határjelig, melyek a Mórágy erdő és Bodor ispán földjét választják el egymástól, innen az északra lévő Mórágy erdő szomszédsága kíséretében keletre menve két földből hányt határjel van Mórágy erdő és Bodor ispán földje határának jeleként, innen Mórágy erdő mentén keletre három, sarokformán földből emelt határjelig megy a határ, amelyek egy árok nevű meder mellett vannak, kettejük a fentebbi KÖvesdet, amely innentől szomszédos, a harmadik Bodor ispán földjét választja el a másiktól, a három határjeltől Kövesd szomszédságában keletre egy völgybe ereszkedik alá a határ, ahol a völgyben van két földből hányt határjel, amelyek Kövesd határát és Bodor ispán földjének határát szabják meg, a völgyből is felfelé menve kelet felé egy nyúlánk bérc lábánál Kövesd mellett, két földből hányt Kövesd föld és Bodor ispán földjét elhatároló határjelhez érkezik, innen