Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

NÉVMUTATÓ

Babits Mihály, (1768—1830). Somogy vármegyéből származott, a pesti egyetemen tanult. Tolna megyében 1801-ben telepedett meg. 1817-től haláláig Tolna vármegye tiszti főorvosa. Munkájával a megye közegészségügyének fejlesztésére, a szekszárdi ispotálynak kórházzá fejlesztésére törekedett. Űttörőmunkát végzett a himlőoltás alkalmazásában. Bács, ma: Baß (Jugoszlávia). Baja, (Bács-Kiskun m.). Bajonett, szurony. Bak, elpusztult település Nagykónyi és Szakcs között (Tolna m.). Bakóca, (Baranya m.). Balinka (Fejér m.) Bán, Horvátországban, Szlavóniában és Dalmáciában, Macsóban stb. a király személyét (a bíráskodásban, az adószedésben, a hadvezetésben stb.) képviselő magyarországi főméltóság. Baranyavár, ma: Branjin Vhr (Jugoszlávia). Bartal György, (1820. szept. 20.—1875. október 25.). A reformellenzék táborához tartozott, Bezerédj István barátja. Az 1848-as népképviseleti országgyűlés egyik megyei követe. Világosig kitartott a kormány mellett. Szemere kormányában pénzügyi államtitkár. A szabadságharc leverése után bebörtönözték. 1861-ben Tolna megye alispánja lett. 1865-től a Helytartótanács másodelnöke. A kiegyezés után a Deák-párthoz csatlakozott. A Bittó-kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere. Bát, elpusztult település Tamási és Iregszemcse táján (Tolna m.). Bátaapáti, vö. Apáti. Batalljon, zászlóalj. Bátaszék, vö. Kövesd, Lángfő, Peterd, Szapud és Szék (Tolna m.). Bécsi rőf, (Ulna) 0,78 m hosszúságú mértékegység, amelyet elsősorban a textilkereskedelemben használtak. A korabeli források azonban gyakran ulna-nak nevezik a bécsi ölet is (orgia). Ennek hossza kb. 1,90 méter. Bedeg, ma: Bedegkér (Somogy m.). Bedeli nuzul, vagy Beledijje, a rendkívüli avarisz adók közé tartozott, a katonai beszállásolás megváltását jelentette. Bég, ma: török kiejtéssel bey, arabul emír, amely parancsnokot jelent. A tartományoknál kisebb közigazgatási egységek a szandzsákok, vagy arabul livák, katonai és polgári kormányzói voltak. Beglerbég, egy tartomány (vilayet vagy eyalet) katonai és polgári kormányzója. A budai beglerbégnek rendkívüli katonai felhatalmazása volt az, hogy a boszniai, temesvári, egri, nagykanizsai és nagyváradi tartományok egész fegyveres erejével rendelkezett. A beglerbégek címe a pasa volt. Bejáró emberek, a szűkebb tanács (magisztrátus) ellenőrzésére a teljes jobbágyok (mezővárosi polgárok) által megválasztott úgynevezett külső tanács tagjait nevezték így gyakran a források. I. Béla király (1060—1063). II. (Vak) Béla király (1131—1141). III. Béla király (1172—1196). IV. Béla király (1252—1270). Belecska, vö. Bölcs. Bencés rend, Szent Benedek alapította (VI. sz.) szerzetesrend. XII. Benedek pápa (1334—1342).