Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

NÉVMUTATÓ

NÉVMUTATÓ Abel, elpusztult település Mecsekjánosi pusztától északra, Komló területén (Baranya Ábrahám, elpusztult település Dombóvártól északra (Tolna m.). Adószedő, (perceptor), a megye egyik legfontosabb tisztviselője volt. Feladata közé tartozott a hadiadó és a megyei adó szétosztásának előkészítése, az adóbevételek, egyéb jövedelmek és a megyei pénztár kezelése, az illetmények kifizetése, a megyei épületek építésének finanszírozása, illetve jókarbantartásuk biztosítása: a beszedett hadiadó összegének eljuttatása a Haditanács által megjelölt címre stb. Aga, katonai és udvari tisztek címe, de a mai Törökországban a gazdag parasztok megszólítása. Agárd, (Fejér m.). Agens, ügyvivő. Akcse, kis ezüst pénzérme és pénzegység, török váltópénz volt, amely az aszpor vagy oszpora nevet viselte. Orhan szultán kezdte el veretni 1328-ban 1 drachma ezüstből 4 akcsét. A XVI. század derekán 50 akcse tett ki egy török gurust, illetve egy magyar forintot, később, 1570 körül már 72 akcse tett ki egy magyar forintot. Akindzsi, az irreguláris lovasság egyik fajtája: önkéntes csapat csak a háború idején szolgál, egyébként katonai telken éltek. Kiváltságos adómentes körülményeik a martalóc és vojnik csapatok helyzetével egyezik meg. Az akindzsi szó „égetőt" jelent, amely a török sereg előtti portyázásuk jellegét fejezi ki. Akó, (urna), folyadék mérésére szolgáló, általában 50—60 liter űrtartalmú mértékegység. Az ország területén sokféle akó volt használatban, a legelterjedtebb pesti és pozsonyi akó nagysága 50,8 liter volt. Az akó kisebb mértékegysége a pint (ebből rendszerint 30—32—34 tett ki egy akót) és ennek kisebb egységeként a meszely, fél-icce (sextarius). Más területeken viszont az akó 60—64—68 iccéből állt. (Egy icce = kb 0,85 liter.) Alajbég, (másik arab elnevezése miralaj) katonai rang, a szandzsákbégek zászlói alatt hadbavonuló szpáhik helyettes vezetője, alatta a cseribasa, szürüdzsübasi és a szubasi rangfokozatok állottak. Alfalu, elpusztult település Attala és Kercseliget között (Somogy m.). Almás folyó, ma: Almáspatak (Baranya m. nyugati határa). Alsók, később: Győrszentmárton, ma: Pannonhalma (Győr m.). Alsőnána, vö. Kesztölc. Amil, a török pénzügyigazgatás egyik tisztviselője, az egyes vám- vagy adó jövedelmek kezelője, közvetlenül az emin irányítása alatt, de egyes esetekben társai is lehettek. Az eminek több, sokszor helyileg is távol eső helyeinek jövedelmeit közvetlenül az amil irányította. Rendszeres fizetést kapott. I András király (1046—1060). II. András király (1205—1235). III. András király (1290—1301). Anya, ma: Janyapuszta Harc területén (Tolna m.), a török korban Anyavár. Apar, ma: Aparhant (Tolna m.). Aparhant, vö: Apar. Apát, bencés, vagy ciszterci szerzetes rendház főnöke.