Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC KORA - Tolna megye

V/59 1849. február 19. DÖRY GÁBOR KIRÁLYI BIZTOS KIÁLTVÁNYA TOLNA MEGYE LAKOSAIHOZ KORMÁNYBIZTOSI MEGBÍZATÁSÁRÓL ÉS AZ OSZTRÁK HATALOM BERENDEZKEDÉSÉRŐL Tolna megye lakosaihoz. ö császári királyi Felségének Első Ferenc József apostoli királyunknak főhadvezére. tábornagya, és teljes hatalmú képviselője főméltóságú herceg Windischgrätz Alfred úr által Tolna megyében ideiglenes királyi biztossá neveztetvén, a polgári beligazgatás vezérlete reám bízatott. Amidőn királyi biztosi működésemet megkezdeném legfensőbb rendelet következtében közhírré tétetik, hogy miután Ö Felsége legbuzgóbb atyai szándoka mellett se vala képes szeretett Hazánkat dúló lázadást békés úton megszüntetni, s e miatt a megtámadott királyi hatalom és tekintély csak fegyveres erővel állíttathatván helyre, Magyarország ostrom állapotba helyeztetett, és ennél fogva minden megyei, városi, helységi gyűlések és népgyülekezetek tartása letiltatik. A tanácskozó testületek e szerint megszűnvén Tolna megyében is a közügyek egyedül a megyei tisztviselő urak s illetőleg a mezővárosi és falusi elöljárók által fognak vezéreltetni. Amint pedig egy részről az igazság kiszolgáltatására és a kormányzat minden egyéb ágaira a tisztviselő urak pontosan s a legnagyobb szigorral felügyelni köteleztetnek, úgy Ö Felsége legkegyelmesebb parancsából a törvényes rend és közbátorság érdekében mindenki sors különbség nélkül a tisztviselőknek és illetőleg elöljáróknak, mint a törvényes hatalom képviselőinek tisztelettel és engedelmességgel tartozik, s ehhez képest azon egyén, ki elég vakmerő lenne tisztviselőnek vagy elöljárónak az engedelmességet megtagadni, lázítónak tekintetik, és súlyos büntetése elnyerése végett a katonai hatalomnak átadatik. Miután Ő Felsége apostoli királyunk a magyar nemességnek azon örökre nevezetes áldozata következtében, mely szerint a múlt országgyűlésen a magyar honban fennállott úrbéri viszonokat megszüntette, az 1847/48-ik évi 9-ik törvénycikk tartalmához képest Magyarország földnépét királyi szavával biztosítni kegyeskedett, hogy az úrbéri robot, dézsma, és úrbéri pénzbeli fizetések, továbbá a páni dézsma örökre megszűntek, de az adó minden nemei és minden lakosok által birtok aránylag egyformán viseltetnének, azon jogbitorlók, kik mindezzel sem elégülvén meg, mint e megyében sajnosán tapasztaltatik a törvény értelmét túl hágva cégéres hálátlansággal a birtokosoknak esnek, s annál fogva tisztviselő uraknak és az elöljáróknak kötelességül tétetik, hogy mindazokat, kik ezen hirdetményem után jogtalanul bort mérni, húst vágni, erdőt pusztítani, legelőt foglalni, uradalmi nádlást rontani, tilosban vadászni és halászni nem átollanának, mint a tulajdonjogot megtámadok azonnal elfogattassanak, és Szekszárdra beszállíttassanak, hogy itt a reájok szabott büntetést elnyerhessék, magában értetődvén, hogy az okozott károkat saját értékéből pótolni tartoznak. Amely községben pedig a törvényes rend annyira felbomlott volna, hogy az elöljárók törvényes hatalmukkal a rend helyre állítását már nem eszközölhetnék, azon helységben azonnal elégséges katonai hatalom fog bevonulni. Mindezek után amint Ö Felsége apostoli királyunk egyenes parancsából a föld népe felmentetik, mind azon zsarolásoktól, rendkívüli fizetésektől és zak-