Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)
A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC KORA - Tolna megye
el őket. Majtényi alispán, Perczel Antal őrnagy eltávoztak, nem tudni hová. — Bizonyos Nagy őrnagy pedig előbb házi, azután az egész városra terjedő fogságba (letartóztatásra) került. Czinderi működéséről bizonyosat nem tudunk, kivévén Hegyessy Antaltól, ki ide menekült. Perczel István (Baranyai) nálam lévő kézirata szerént ekkép írja le Nugent hadi erejét: kívüle két generális Pálfy és Dietrich, Pécsett mindösszve 1200 ember, 22 ágyú, 6 röppentyűs alakzat — a sereg közt 2500 lovas — tegnap vonult bé az utolsó csapat és folytatja Eszék felé útját. Eszék alatt állt jelenleg 10 ezer ember — az ostrom eszközök Fiuméből már megérkeztek. Nugent parancsnoksága alatt pedig azon cím alatt „Illyriches Armée Comando" áll összvesen 30—32 ezer ember — ezek közül Somogyban, Szigeten és Kanizsán osztályzatok. Batthyány Kázmér somogyi és baranyai jószágai elkoboztattak — amint Pécsen beszélik — Nugent Eszék bevétele után a Dunán készül átkelni a Bácsból tovább tenni hadjáratát — itt csak csekélyes garnizonokat hagyván vissza. Ennyit tudok ma írni — ha holnap különösb nem érkezik nem írok, de holnapután bizonyosan ismét küldök ordinancot a posta megérkezte után. Isten véled, és őrizzen mindnyájunkat — kedves tiéidet Clairrel együtt legszívesben köszöntjük hív barátod Tony FORRÁS: TmL. Sztankovánszky főispán iratai 1848—1849. sz. n. MEGJEGYZÉS: A levél hátoldalán Sztankovánszky Imre válaszának fogalmazványa található: Augusz első alispán úr! A f. hó 9-én hirdetett bizottmányi gyűlésen én elnököljek e? méltán kérdésképpen állhat. Ha cs. katonaság akkor már bevonult volna a megyébe: úgy nekem e térrül vissza lépnem kell, nemcsak okszerű következtetés szerint, hanem úgy is, amiképp ámbár csak magán úton, de illetők véleményéről értesültem. Különben helyemet az utolsó percig híven megállani kötelességemnek ismerém, és ha elnöklésemet a bizottmányi közönség tetemes része kívánja, örömest, ha pedig tudnám, hogy az által a megyei rend és csend fönntartatik, akármely áldozat mellett is fogok elnökleni. E nyilatkozatom nyomán várom további tudósításodat és kérlek a végett barátod Kajdacs február 6-án 849. Ez alatt a főispán egy másik levelének fogalmazványa, melyet Perczel Bélának írt: Kedves Barátom! Akképpen válaszolom Augusznak. Közlöm Veled, hogy Te és Jobbjaink véleményű is megérthessem. Ha számosb őszinte nyilatkozatokat tapasztalandtok elnöklésem iránt: ezt és azon esetben, ha cs. katonaságtól még akkor ment volna a megye, nem mellőzendem. E dologban édes Bélám a Te szokott higgadt, okos és irántomban legjobb akaratú eljárásod tapasztalásáról értesíts engem, mi szerint annál biztosban reménylem, hogy tegnapesti szíves látogatástokat Hegyessy barátunkkal holnap este ismétlenditek. Hozzon Isten és védjen! Igazszívű barátod: Imre. V/56 1849. február 9. TOLNA BIZOTTMÁNYA AZ 1848. FEBRUÁR 9-1 GYŰLÉSÉN MEGSZERKESZTI A MEGYE ELSŐ HÓDOLÓ FELIRATÁT FERENC JÓZSEFNEK Újonnan felvétetett gróf Nugent cs. kir. főhadszermester úr ő Excellentiájának f. hó 4-én költ, és már az e hónap 5-én tartott közgyűlésen is tárgyalt levele, mire nézve a fennforgó tárgyban múlt január hónap 24-én hozott gyűlési határozat nyomán a következő felírásban lőn közmegállapodás.
