Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC KORA - Tolna megye

vérüket is kiontani elhatározattak — mi a minisztériumnak is — az általa nyílt bizalommal kitárt fenyegető veszélyek elleni erélyes és bölcs fellépésérti köszönet nyilvánítás — és további rendeleteihez leendő szoros magatartásául úgy mint engedelmességének kijelentése mellett oly kéréssel tudtára adatni fog, hogy nem a magyar nemzet hibájából eltávozott király ő felségének kebeléni jövetelét tovább is eszközölje. Az előadottak szerinti máris szép példával megkezdett adakozásoknak folytatására s illetőleg a kölcsönöknek a kiadandó miniszteri renndeletek értelmében buzdítás mellett történendő haladéktalan kiteremtésére kerületenkint választmányok, és pedig a szekszárdiban Ujváry József szekszárdi esperes elnöklete alatt: Martin Antal, Pap Antal ref. lelkész, Szigeth Ferdinánd, ifjú Geisz József — kiknek a begyűlt pénzbeli összlet, és egyéb ékszerek azonnal átadattak — a bonyhádiban Perczel Gyula elnöklete alatt, Simich Ambrus grábóci zárdaigazgató, Kramolin Antal, idősb Moldoványi József és Trucka Pál — a paksi kerületben Beszédes József, Daróczy János, Baranyay Péter, Szévald József és Ringenbach János — a pincehelyiben Dőry Mihály elnöklete alatt Keck Dániel, Szegfű Mihály ozorai plébános, némedi Puspak János, és simontornyai Szabó István — a szakcsiban Huszár Pál, szakcsi Horváth László, Balogh János szokoli lelkész, tengődi Turgonyi János és jováncai Jankó Mihály — a kölesdiben Baditz István szentlőrinci lelkész elnöklete alatt Fördös István főbíró, Kálmán Dániel, Pesti Pál és Trajber József esküdt, az urak oly meghagyással küldetnek ki, hogy az ajánlatok eredményéről a minisztérium értesíthetése végett minden 14. nap első Alispán úrhoz jelentést tegyenek. Mivel pedig a pénzbeli segedelmen kívül a hazának katonára is van szüksége, és a haza védelme tekintetéből több tisztviselők részérül már is mutatkoznék kedv és önkéntes sereghezi szegődésre — kijelentetik, hogy ezeknek ürességbe jövendő hivataluk csak helyettesek által fog betöltetni, melyet visszaérkeztükkel elfoglalandnak, ami a megyei cselédségre is kiterjesztetik, áltáljában pedig az önkéntesek minden kitelhető kedvezékben részeltetni határoztattak. Minthogy végre a hon különféle nemzetiségiek közt tapasztalható egyenetlenség és egyet nem értés ármány bujtogatások következéseinek tekinthető, nemcsak a nemesség, de a megye minden polgárai a nemzetiséget fenyegető cselszövényről és a szolgaság azon állapotáról, mely elleneink győzelméből s szükségképp eredne — a járásbeli főszolgabíró, s ezeknek közbenjárása mellett a lelkész urak által felvilágosíttatni rendeltettek, különös figyelemmel lévén a bujtogatókra, és ezeket erős kézzel fékezve, büntetésök hatóságilag következtetvén — végre legfőképpen arra ügyelvén, hogy a személy és vagyonbátorság meg ne sértessék, mire nézve a községek tudósítandók, hogy ha az erőszakoskodást nem gátolják, vagy az erőszakoskodót bíró elébe állítani vonakodnék, az erőszakoskodó vagyonának elégtelensége esetében a kártérítést a község minden tagja aránylag terhelendi. FORRÁS: TmL Közgyűlési jegyzőkönyv, 1848. május 27.