Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)
A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC KORA - Tolna megye
a nemesség rettegése a parasztmegmozdulásoktól. Sopron megyéről írja Bezerédj Pál: „itt már nem létezik párt, hanem egyesített erővel dolgozunk a rendnek megtartása fölött, legjobb, ti is kövessétek példánkat." Tolna megye követte ezt a példát. István nádor körlevelét, amelyben gróf Batthyány Lajos miniszterelnökké történt kinevezését közli, és a felelős magyar minisztérium megalkotásáról szóló királyi leiratot a megye közgyűlése március 21-én tárgyalta. Ekkor említik meg, hogy ,,az ország közterheit ezentúl annak minden rendű lakosa vagyonához aránylag egyformán viselendi", és ,,az úrbéri tartozások jövőre leendő teljes megszüntetéséért a földesurak kárpótlása az egész ország által eszközöltessék." A közgyűlés felszólítja a megyének minden lakosát, hogy „a közös haza, és önjavuk érdekében a csend és békesség fenntartására kezet fogjanak." Március 25-én a Megyeháza nagytermében a következő közgyűlés előkészítését tárgyalták a megye küldöttei, amikor Bezerédj István javaslatára a tanácskozás népgyűléssé alakult át. A gyűlésen Bezerédj István szónokolt, és a békesség megteremtése céljából kezet fogott Augusz Antallal, a konzervatív párt egyik vezérével. A népgyűlésen elhatározták a nemzeti őrsereg felállítását és a járásonkénti választmányok létrehozását. E nap délutánján közel tízezer ember gyűlt össze a nagypiacon, melyet a gyűlés emlékére „Március 25-e" térnek neveztek el. Több szónoklat hangzott el a gyűlésen, felolvasták a 12 pontot, valamint Mehrwert Ignác, Szekszárd város másodjegyzője elszavalta az erre az alkalomra írt „Örömdal" című költeményét. „Az egység, testvériség és a volt osztályok egybeolvadásának érzete, minden arcon olvasható volt, az örömkitörések a hatósági épületek kivilágítása mellett késő éjjel is tartottak." Közben Pozsonyban már március 18-án folytatta tovább munkáját az országgyűlés. A Pesten kitört országszerte megnyilvánuló nyugtalanság lecsillapítására megvalósították három hét alatt mindazokat a reformokat, melyekért hosszú évtizedekig harcoltak. Lázas sietséggel alkották a törvényeket a közteherviselésről, az úrbéri viszonyok eltörléséről, a törvény előtti egyenlőségről, az ősiség hatálytalanításáról, a cenzúra eltörléséről, a népképviseleten alapuló választási rendszerről, a nemzeti szín " használatáról, a felelős magyar minisztériumról, a nemzetőrség felállításáról, Erdély és Magyarország uniójáról. E törvények megalkotása a polgári Magyarország alapjainak megteremtését jelentette. A király április 11-én szentesítette az összes törvényt és berekesztette az országgyűlést. Tolna vármegye két országgyűlési követét idézve „a törvények meghozatala csak puszta szó, vagy írott betű; és a törvények életbe léptetésének nehéz munkája még hátra van." Nézzük meg, hogy Tolna megyében ezt a nehéz munkát hogyan próbálták elvégezni? A megyében a konzervatív párt tagjai jónak látták a hazafias mozgalomhoz csatlakozni. A főispán, Urményi József április 10-én lemondott. A megye közgyűlése elhatározta, hogy kérelmezi, Sztankovánszky Imrét nevezze ki a minisztérium főispánnak. Hamarosan meg is érkezik Szemere Bertalan belügyminiszter értesítése, hogy a király Tolna vármegye első alkotmányos főispánjává Sztankovánszky Imrét nevezi ki. Az első alispán továbbra is Augusz Antal maradt. Az áprilisi törvények népképviseleti alapokra helyezték a törvényhatóságokat. Ezért a vármegyének minden községe a lakosság számarányához képest a megyegyűlésekre népképviselőket választott. Az első népképviseleti alapokon
