Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A REFORMKOR - Tolna megye a hazáért és a haladásért

AUGUSZ ANTAL ALISPÁN JELENTÉSE A MEGYE ISKOLÁIRÓL ÉS AZ ITT FOLYÓ NEVELÉSRŐL A nevelési ügy alkotmányos állásunkhoz képest csak akkor fog kívánt eredményeket felmutatni, ha azt kormány és nemzet közös érdekkel felkarolja, kölcsönös figyelemmel késéri, ügyisméreti avatottsággal gyámolítja, és az annak körében alkalmazott elemeket folytonos, és célszerű működésre serkenti, egyszóval; ha az országban szerteágazó, mindenövé beható nemzeti nevelési rendszert alapít. Nemzeti fejlődésünk mozgalmait gondosan vezérlő alkotmányos kormányunk a nevelési ügy körül kívántató együttmunkálás elvét a lefolyt évben kiadott rendeletével életbe léptetni, s a befolyás módját tájékozza, miután a megyék érdekét a nevelési ügy körül ébreszti, és a nemzet segedelmeskedését felhívja. Tolna megyében a fennebbi elvekkel összhangzó iránya, és közgyűlési számos végzéseink szelleméből kötelességemnek ismerem, hogy a nevelési ügy évi jelentésem egyik főbb helyét foglalja. A megyében létező 7 R. Katolikus, 2 Helvét, és 1 Ágostai vallásbéli esperességek kormánya alatt álló 195 tanodákban, továbbá 5 Görög nem egyesült és 6 Zsidó tanodákban 207 tanító által összvesen 21 772 nevedék nyer oktatást, amint ez a következő táblás jegyzékből látható, s így a megyei népességhez képest minden kilencedik lakosra jut egy tanuló. Mindannyi tanodában a vallásosságra, úgy az erkölcsi nevelésre és oktatásra kellő gond fordíttatik, és a működésben lévő érőhez képest nem csekély eredmények mutatkoznak, mi főpásztorunk a megyés püspök ő excellentiája ernyedetlen buzgóságának és üdvös példaadásának legnagyobb részben, és azon örvendeztető elvitázhatlan körülménynek tulajdonítható, hogy Magyarhonban az általános ébredés után a polgári kötelességek érzete mind inkább terjed. Nemzetisedés tekintetében a buzgalom átaljános, és a növekedő eredmények már nemcsak a közindulás szülte erkölcsi kényszerülésnek, hanem a megyebéli különböző népfajoknál magyar nemzetiség iránt terjedő rokonszenvnek is tulajdonítható. Nincs is a megyében római katolikus közönség, melynek tanodájában magyar nyelv nem taníttatnék, örvendetes tudományul veendik a Tettes Karok és Rendek, hogy az eddig kizárólag német ajkú belaci és ladományi nevendékek is már a múlt évi március 22-én Kakasd helységben ő excellentiája a megyés püspök által tartott tanodái látogatás alkalmával jól olvastak magyarul, és nemzetesedési irányú oktatásuknak sikerét bizonyítták. Legtöbb gond fordítandó e tekintetben az ágostai hitvallású megyebéli 32 közönségre, melyek közül csak 5 magyar ajkú, 4 némettel vegyes magyar, 22 német, és 1 tót létez. Akadályoztatja a nemzetisedést a szükséges eszközök hiánya, miután a szülők tanodái, és ezek közt magyar könyveket vagyontalanság miatt meg nem szerezhetik, amint ezt a fenn érintett ágostai esperességen kívül, a görög n. e. egyébként buzgó tanodái igazgatók is feljelenték, mely hiányt a nemzetisedés ügyében buzgó megyei Karok a nemesi tárból áldozandó 40—50 frtkal pótolhatnák. 27* 419