Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A REFORMKOR - Tolna megye a hazáért és a haladásért

RÉSZLETEK A „TOLNAI SZEDER-SELYEM EGYLET" ALAPSZABÁLYAIBÓL I. Részvényes társaság áll öszve közkeresetre, mely „Tolnai Szeder—Selyem Egylet" címjét veszi fel. Célja: Tolna vármegyében a szederfának elszaporodását minél nagyobb számban és terjedelemben, és minél jobb fajtákban eszközölni. A fák növekedő arányában a selyemtenyésztést főképp az adózók közt előmozdítni. Mind a.két tárgyra nézve pedig szederfa árulással, és a selyemgubák beváltása, legombolyítása, s kész selyem eladásával magának közvetlen nyereséget is szerezni. Az egylet tagjai egyedül Tolna vgyében lakó, avagy földet, vagy házat akár tulajdonul, akár zálogban, akár bérben bíró személy lehet; ez azonban minden különbség és kizárás nélkül minden, t. i. ki az egylet alakulta előtt egy, vagy több részvényre aláír, vagy utóbb közgyűlésen a kormányzó biztosság ajánlatára szótöbbséggel megválasztatik. A bírói büntető ítélettel terhelteknek azonban, és olyanoknak, kik becsületükben a közönség előtt csorbát szenvedtek, befogadtatását a gyűlésen jelenlévőknek egy negyed része is akadályozhatja; kizárását pedig megrendelheti; értetődik illyeknek az egylet értékébüli rész arányos kielégítések mellett. II. Az egylet tizenöt esztendőre áll összve, s így minden részvényes ezen az egylet alakulásától számítandó időszakaszra az alapszabályok szerént magát a többi tag eránt kötelezi; úgy, hogy tizenöt esztendőnek elfolyta előtt akár melyik részvényesnek kiléptet, vagy ezen alapszabályoknak akármibeni változtatását a közgyűlésen jelenlévők egynegyed részének is ellenzése teljes sikerrel gátolhatja. III. Az egylet munkálódásának első tárgyára, tudniillik a szedertenyésztésre nézve: Az egylet Nemes Tolna vgyének szedres kertjeit az 1841-ik eszt. március 31-én tartott közgyűlésen a 145-ik szám alatt hozott végzés következésében által veszi oly mód, hogy a szekszárdiban a szedertenyésztést közvetlen kezelje, a többiben pedig szabadságában álljon, azt felügyelete alatt másokra is bízni. 2 IV. Az egylet vállalatának második tárgyára, t. i. a selyemtenyésztésre nézve: fellépésének ezen első időszakában munkálkodását egyedül mások által tenyésztett selyemgubák (galléták) összevásárlására, ezeknek legombolyítására, s a kész selyem eladására szorítja. Hernyó tenyésztést saját közvetlen kezelése mellett ezen első tizenöt esztendő alatt nem kezd. Azt azonban a megyében, főképp adózók között, minél nagyobb mértékben, és terjedésben életbe hozni, fenntartani minden tehet26 Évszázadokon át 401