Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A REFORMKOR - Tolna megye a hazáért és a haladásért

közel fekvő palánki pusztán szándékozott tölteni, csak másnap reggel jövend-" Szekszárdra, a gyülekezetek helyére, szétveretésére későn est ve július 7-én Berecz Mihály főszolgabírót számos katonasággal kiküldötte, de az érdeklett nemesség a kérdéses helyszínéről más úton már elébb vett figyelmeztetésből elvonulván, ama katonai hatalomkar többé nem talált alkalmat ama királyi biztosi parancs teljesítésére. A Il-ik sérelmi pont abban áll: hogy a július 8-án közgyűlés alatt fegyveres katonaság volt a városban felállítva, és ágyúk égő kanócokkal ellátva, mi is a szabad tanácskozási folyamatra bizonyosan nem kívánatosan hathatott. A III-ik sérelem abban pontosul összve, hogy a királyi biztosi vizsgálat egyoldalúlag vitetett oly tisztviselők által, kik egyszersmind vádlók, és oly tanuk alkalmaztatásával, kik szinte vádlók, sőt a vizsgálat tárgyául vett verekedésben vérengző résztvevők voltának. De a feljebb idézett törvénybe vág e helyen az is főképp, hogy több vádlottak nemesek és nemtelenek voltaképp meg sem hallgattatva, börtönbe vettettek, és némelyek még most is ott sínylődnek családjaik mély bújára, és ínségére. Ide tartozik végre, hogy a vádlott 3 Perczel ifj. testvérek, Sándor, Móricz és Miklós megint nem az 1805-ik 5-k törvény értelmében hallgattattak meg, és az ellenök tett vádok nem terjedelmök szerint, csak kivonatban közöltettek vélök — sőt Perczel Móricz főszolgabíró a királyi biztosság által, mielőtt az, a véle közlött vádpontokra ennek benyújthatta volna feleletét, az erre szűken mért rövid napok eltelte előtt hivatala viselésétől f

elfüggesztetett ; amint mind ez a nevezett 3 testvér a gyűlésre oklevelekkel feladott folyamodásában bővebben előadatik. Élénk vitatás támadt ezen indítvány felett a közgyűlésen, és huzamost tartott, némelyek annak tárgyát külön folyamodásra tartozónak vitatván, melyet azok, kik magokat sértve érzik, annak útján tehetnek. Mások azt állítván, hogy a királyi biztosság legfelsőbb helyre tett jelentésére a megyéhez királyi határozat még nem következett, és így annak eljárása iránt neheztelkedő észrevételeket tenni most még korán és idején kívül van. Ellenben a többség éppen sürgető idejét látta mindazon észrevételeknek, melyek szerint ö felsége kegyesen láthassa a királybiztosi vizsgálat folyamatát, és módját, és így értesülve annak csak oly következést adhasson kegyelmes királyi határozatával, mely az ö Fejedelmi igazságával megegyező, és tökéletesen összehangzó légyen, és ezért a tett indítványt ugyan a többség elfogadván — annak pontjait a személyes bátorság, nemzeti jogok és egyéb törvényes igények sebzésével alkotványon ejtett közsérelmeknek ismérvén, orvosoltatásuk végett Ö Felsége kegyelméhez és igazságszeretetéhez alázatos felírásban az ide vonuló előadott irományok felterjesztése mellett jobbágyi bizodalommal folyamodni határozták, megkérvén egyszersmind a Nagyméltóságú Magyar Királyi Helytartó Tanácsot hazafiúi bizodalommal, hogy Ö Felségéhez az előadott közsérelmű esetben alázatos esedezésünket magas és kegyes közbenjárásával magas hivatala és hazafiúi érzelmei szerint sikerre segíteni méltóztassék. FORRÁS: TmL Közgyűlési jegyzőkönyv, 1839. augusztus 5.