Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)
A REFORMKOR - Tolna megye a hazáért és a haladásért
rok szerdán és szombaton esnek, ahová leginkább a szomszéd helységbéliek fehérlisztet, baromfiakat és gyümölcsöket egyéb különbféle főzelékekkel együtt hordanak. 10. Találtatnak-é határjában régi romiadékok? Úgymint: templomok, várak, sáncok, római emlékkövek, vagy szerszámok? Mit tudhatni ezekről az hagyomány után? A régi romiadékok közül egyéb nem találtatik a határban, mint egy régi várat képzelő gömbölyű, és mintegy 100 holdat magában foglaló halom, mely körös körül jól felemelve vagyon, és Leányvárnak neveztetik. 12. Van-é erdeje? Nagy, vagy csekély? És benne jáizása? S vadak? Van-é folyóvize? S tava? S benne hala? És nádlása? Van-é szőleje? Sok? Vagy kevés? Hegyen? Vagy rónán? Milyen bort terem? Melyik színű jobb s tartósabb? Erdeje elegendő vagyon, de abban faizása, minthogy robotot a lakosok nem szolgálnak, nincsen, és így a fát csak pénzen szerezhetik meg a lakosok. Folyó vize vagyon a Duna vize és az úgynevezett Sárvize, melyben számosan különbféle halak is találtatnak. Vágynak egynehány apró tavai is, melyek mindazonáltal a dunai kiöntésektül szármozván, ugyanazoknak apadásával hamar el is apadnak. Nádlása a tavakban nincsen. Vagyon tovább néki szélesen kiterjedő szölleje, melynek többnyire hegyen feküsznek, és nagyszámú jóhírű veresbort, és csekély fehérbort teremnek. Jóságra és tartósságra nézve pedig a veres a fehéret meghaladja. 12. Milyen a földje? Hegyes vagy róna? Homokos vagy vizenyős? Termékeny vagy sovány? Szántóföldjei és rétjei nincsenek é kitéve a zápor által történni szokott elöntésnek, s kimosásnak? A földje felére nézve hegyes, felére rónás, természetére nézve pedig termékeny is, de szántóföldjei és rétjei a zápor által történni szokott elöntéseknek és a dunai kiöntéseknek ki vágynak téve. 13. Mit termesztenek közönségesen a lakosok? Mit leginkább? Minemű gazdaság virágzik az helységben? Vagy környékben? Neveztessenek meg a puszták, melyek határosak véle? A lakosok közönségesen mindenféle gabonát és főzelékbélieket termesztenek, leginkább pedig a gabonán kívül földi almát és babot. A városban, minthogy a lakosoknak számához képest kevés a föld, azt jól mívelik és így jó gazdaság virágzik. — Szekszárd várossal határos az úgynevezett Palánkipuszta is, mely Szekszárddal egy uradalomhoz tartozik, és árendában bírja Tettes Augusz Antal úr, mint Ns. Tolna vármegyének tábla bírája. Vágynak ezen pusztán kevés számmal juhok is, melyek ugyan ezen tisztelt árendás úrnak tulajdonai, és közép tökéletességűek. 14. Vagynak-é nyilvános intézetek az helységben, úgymint fabrika, oskolák, posta, patika, sótisztség, közkórház, fakereskedés, rév? Megy-é országos út rajta keresztül, és honnan, merre? A nyilvános intézetek közül vágynak benne a következendők: u. m. selyemfabrika, oskolák, posta, patika, közkórház, és fakereskedés, e mellett országos út is mégyen rajta, és pedig alulrul Eszékrül Budára, vagy Fehérvárnak Bécsbe. Itten vagyon tovább Tettes Ns. Tolna vármegyének Curiális Háza is, melyben gyűléseit tartja. 25. Miből áll a lakosok kedves mulatsága? Miből a korosoké? Miből a fiatalságé ?
