Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)
A REFORMKOR
m/us 1788—1789. MIBŐL MENNYI TETT KI EGY ADÓEGYSÉGET (DICÁT)? i. kategória (személyek): 8 jobbágy, 24 felserdült jobbágy-fiú, 40 felserdült jobbágylány, 24 (a jobbágy családfővel egy fedél alatt, egy konyhán élő) testvér, 12 zsellér, 16 hazátlan (rideg) zsellér, 24 szolgalegény, 40 szolgálólány (ancilla). II. kategória (háziállatok): 16 saját vagy 32 bérelt (kölcsön) ökör, 40 göböly (hizlalt marha); 32 fejős-, illetve 40 meddő tehén, 64 hároméves vagy 72 kétéves növendékmarha, 96 borjú, 32 kocsibafogott vagy 64 ménesben lévő ló, 50 hároméves vagy 96 kétéves csikó. Az aprójószágokból (pecudes) 128 sertés, 80 birka vagy 32 kecske = 1 dica. III. kategória (ingatlanok, termés): 8 db I. o. vagy 12. db II. o. illetve 16 db III. o. ház; I. o. szántóból = 22 hold, rétből = 8 kaszás, szőlőből = 24 kapás; II. o. szántóból 24 hold, rétből =12 kaszás, szőlőből = 40 kapás. A termésből 128 mérő szilva, 48 bécsi mázsa káposzta, 40 mázsa dohány tesz ki egy adóegységet. I. o. vízimalomból 2 db, II. o.-ból 4, III. o.-ból 6 db; I. o. száraz malomból 4, II. o.-ból 8, III. o.-ból 12 kell egy dica-hoz. IV. kategória (bérleti, iparosi-kereskedői jövedelmek): bérelt borprés, fűrész (telep), korcsma, mészárszék, len- vagy kenderszövő-szék bérleti díjának minden 24 forintja = 1 dica. Ugyancsak ennyi 400 forint értékű legelő vagy föld-bérlet. 48 pálinkafőző-üst, 48 méhcsalád; 8—12—16 I.—II. illetve III. osztályú mesterember (iparos). A terménykereskedők (quaestores) és árusok (mercatores) ugyanannyian tesznek ki egy-egy adóegységet az egyes osztályokban, mint az iparosok (8—12—16). V. kategória (közhaszonvételek): legelőterület, amely 128 I. o. — 144 II. o. — 168 III. o. számos állat; vagy 240 I. o. — 288 II. o. — 336 III. apróbarom (sertés, birka, kecske) legeltetését biztosítja. 48 öl I. o., 72 öl II. o., 96 öl III. o. tűzifát vagy 16 öl I. o. — 24 öl II. o. — 32 öl III. o. épület- (szerszám) fát kitevő fáizási jog szintén egy dica. Az eladásra szánt fa adóztatási egysége ua. mint a tűzifánál. Hasonló elbírálás alá esik a nádlási jog (arundinatio) is, azzal az eltéréssel, hogy ennél az öl helyett előírt kéveszámot tartalmazó kupac a számítási egység. FORRÁS: TmL. ö. 183. MEGJEGYZÉS : A község adóösszegének kiszámításánál mindenekelőtt azt állapították meg, hogy az egyes kategóriákban mennyi adóalap van és ez hány adóegységgel egyenlő. A kiszámítást csak 1/8 értékig hajtották végre, ha maradék mutatkozott — a közelebb eső 1/8 érték felé kerekítettek. A összes (dica-ra átszámított) adó-alap összege adta a falu dica-inak számát, amelyet az érvényes (adott évre kiadott) dica-értékkel kellett beszorozni. Valamivel körülményesebb volt az egyén adóterhének megállapítása. Itt elsősorban azt vették alapul, hogy az adózási évben mennyi egy adóalap ,,egyem értéke" (kulcsa) és ennek alapján végezték el a számítást. 8 jobbágy = 1 dica, azaz (hadiadónál) 2 forint 24 krajcár (összesen 144 krajcár), akkor az egyéni kulcs a jobbágynál 144/8 = 18 krajcár, 32 saját tehén = 1 dica =144 krajcár, akkor itt az egyéni (egyedi) adó kulcsa = 144/32 = 4 és 1/2 krajcárral. Az egyéni (egyedi) kulcsok birtokában csak azt kellett az összeíróknak megállapítani, hogy a jobbágy-családban az egyes adóalapokból mennyi van és ezeket az adatokat kellett a kulccsal beszorozni.
