Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A REFORMKOR

Szokoly: 7 szekér széna (b); urb. m. (a teljesítést a község vállalta magára). Tengőd: 20 mérő búza; 450 font hús; 50 font só, 20 font faggyú; 1 hízott marha; 40 akó bor; 2 akó pálinka; 2 hold őszi — 2 hold tavaszi vetés (b), urb. m. — h. adóm. — m. adóm.; házankint 3 baromfi és 10 tojás; fejőstehenenkint 4 krajcár. Várong: 4 mérő búza és fáradsága béreként kap a községtől 4 forintot. Kelt Görbőn, 1785. szeptember 27. én. Friebeisz János Nemes Tolna Vármegye járási főbírája FORRÁS : TmL. Ö. 450 MEGJEGYZÉS: A magyar történeti (és jogtörténeti) irodalomban mindmáig szívósan él az a tévhit, amely szerint „a bíró fizetést nem kapott" a falvakban (lásd Csizmadia — Kovács — Asztalos: Magyar állam és jogtörténet, Budapest. 1972. 249. old.) Erre csattanós válasz az itt közölt kimutatás, amelyhez hasonlót a megye más járásaiból is Olvasókönyvünkbe iktathattunk volna, Forrásunk adatai azonban sok egyéb dologról is tudósítanak: tükrözik pl. hogy a piaci (értékesítési viszonyok 1785-ben nem lehettek túlságosan kedvezőek, mert mindössze egyetlen falusi bíró kap fizetésében pénzt is; mutatják, hogy a nagy anyagi megbecsülésben részesülő öregbírák 90%-a az Eszterházy-uradalomhoz tartozó települések igazgatási vezetői közül került ki, míg az alacsony fizetésű öreg-bírák többségének községe egyházi uradalomhoz vagy középnemesi birtokhoz tartozott stb. JEGYZET: 1. Nyilvánvaló az elírás. III/114 1788. június 7. ÖCSÉNY KÖZSÉG SZERZŐDÉSE AZ ISKOLAMESTER ELTARTÁSÁRA Mi alább írottak T. N. Tolna Vármegyében a szekszárdi királyi oskolák fundusa uraságához tartozó Öcsény helységnek bírája, esküttyei és az egész helvécziai valláson lévő község megismerjük, hogy minek utánna megértettük volna a pécsi oskola-megyei királyi inspector úr által Ö Fölségének a nemzeti oskolák és a megjobbíttatott tanítás módjának közönséges bevitetése eránt való kegyes atyai szándékát, Tanító mesterünk jobb él élményére nézve — ki, hogy számosabb oskola-gyermekeink két különös (azaz külön) szobában oktattathassanak, köteles lészen egy segíttőt magának tartani — önként, magunk jószántábul és tehetségünkhöz képest léptünk a következendő contractusra, úgymint : I. Mivel a helységünkben fennálló oskolaház a nevezett Királyi Inspektor Ürtól némellyekben helytelennek találtatott, annak szükséges helyre való hozattatására s akarminemő jövendőbéli megváltoztatására, úgy nem külömben az egész épületnek épségben való megtartására is minden tőlünk kitelhető kézi és szekeres munkákat annál inkább készek leszünk megtenni, mivel bizonyosak vagyunk abban, hogy az illyetén igazittásokra és újíttásokra az oskolaépületnek mindenkor az Uraságh részéről adattatik meg a szükséges készpénz és a materiáliomok. II. A két oskolaszobának füttésekre esztendőt által hat, a mester maga szükségére pedig tíz öl kész vágott keményfát ajánlunk, de csak úgy mindazonáltal, hogy — mivel a helységnek magának erdeje nincsen — a Földesuraságtul a favágás, valamint eddig, megengettessék. A mester maga számára kitett 10 ölnek mindegyikét egy tallérra böcsülvén, tészen 15 forintot.