Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig

A harmadik falu Mama, a negyedik Sándor, az ötödik Kenése, a hatodik Csetény. Ez utóbbi négy faluban nem közös senkivel a föld és ezért nem szabad senkinek sem ott laknia, hacsak az apátnő meg nem engedi. A hetedik falu Sarlós, ám a földje közös a pécsi egyház püspökének népével. A nyolcadik falu Padrag; itt Padrag fiának közös a földje az apátnő népének földjével. A kilencedik falu Gerencsér, amelynek a földje közös másokkal. Ezekben a falvakban nincs lovasszolgája az apátnőnek, csak hatvanhárom teleknyi bo gnárja, két teleknyi kovácsa és egy esztergályosa, valamint egy pinceőre. A többiek vagy szőlőművesek, vagy szántóvetők. Paloznak faluban is van egy szőlőművese az apátnőnek szőlőstül. Mindezen kívül a Szent Király a madocsai révnél vizahalászatot engedélyezett a Szűz Máriának szolgáló apácák ellátására. A monostor alapítójának nyelve szerint görögül íródott régi oklevelet azért másoltuk le, hogy a régi és új szöveg összevetéséből biztosan kiderüljön az igaz, hiszen a pécsi püspök vizsgálata szerint az újba olyanokat is bevettek, amelyek a régiben nincsenek: ezekkel gyarapodott ugyanis az idők folyamán az egyház. Bárki, aki azok közül, ami az oklevélben van, valamit elvenni merészelne, azt az igazságos bíró, Isten és Szűz Mária, valamint minden apostol, nemkülönben Isten valamennyi hívőjének átka sújtsa — ahogy a régi oklevélben írták — és az országnak az egyház megtámadásáról szóló törvénye szerint bűnhődjék. FORRÁS: Magyar Országos Levéltár, DL ll/l. MEGJEGYZÉS: Szent István király egyetlen oklevele maradt korunkra minden változtatás nélkül. Ez a veszprémvölgyi görög apácamonostor alapításáról szól. A monostort első királyunk családja valamelyik görög tagjának alapíthatta, ezért az alapító okiratot görög nyelven íratta meg. Sajnos az alapítólevél eredetije nem maradt meg, hanem csak annak másolata, melyet Kálmán király parancsára készítettek el, miután alaposan megvizsgálták a másolandó oklevél hitelességét. Az oklevél másolatát úgy készítették el, hogy az oklevél felső felére másolták a görög nyelvű szöveget, alá pedig latinul a másolás okát, a görög eredetiben szereplő birtokokat, valamint az azóta szerzett birtokok nevét foglalták külön oklevélbe. Madocsánál lévő rév nem volt az eredeti oklevélben, ezt most utóbb foglalták írásba. (Ld. az 1/8. sz. képet!) 1/11 1137. körül A TRÓNÖRÖKÖS, A KÉSŐBBI II. BÉLA KIRÁLY TOLNÁN LAKIK Álmos herceg... ámbár megvakították, mégis félt attól, hogy István király megöleti, ezért Görögországba szökött. A császár őt tisztességgel fogadta, a Konstantin nevet adta neki... Halála után a testét a király parancsára Fulbertus püspök hazahozta és a székesfehérvári templomban eltemette. Fiát, Bélát viszont a főurak, a király dühétől való féltükben, titokban felnevelték Magyarországon, majd megtanácskozva valamennyien a király tudomására hozták ezt. A király azt hitte róla, hogy a megvakítás után meghalt, ezért mikor Pál püspöktől és Otmár ispántól (akiknek gondjaira volt bízva), tényleg megtudta a király, hogy Béla él, nagyon megörült, mivel bizonyosan tudta, hogy nem lesz más örököse. Rögtön követeket küldött Szerbiába és azok elhozták Uros nagyzsupán leányát Bélának feleségül, aki nem sokkal később megszülte Gézát. A király ennek hal:Í2