Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)
A REFORMKOR
dalombeli erdeiben mindenféle vad már alkalmasint elfogyott és azon okbul az Méltósághos Uraságh részére való vadászatot és madarászatot helyre hozni és conser válni akar (ja). Azért minnyájon föntnevezett uradalombeli lakosok és jobbágyok minden némű vadászatiul Eőherczegsége egész erdeiben eltilalmaztatnak és senki puskával az M. Uraságh erdeiben járni ne merészkeggyék, más külömben, aki vadászotban fog tapasztaltatni 24 forintokban avagy 50 páltzaütésekben; akik pedig tsak puskával az erdőben jár, 12 forintokban vagy 25 páltza csapásban azonnal megbüntettetik. Minthogy pedig az is nyilvánságos, hogy a lakossok ekkoráig szana-szétt az M. Uraságh erdeit igen pusztétották és fa dolgában nagy pazarlást töttek, arra nézve méltóztatott Eőherczegsége kegyelmesen parantsolni, hogy senki hírem avagy czédulám 2 nélkül se épületre, se tűzre való fát 24 forint avagy 50 páltza büntetés alatt ne vágjon; mind épületre, mind tűzre való fát pedigh ott vágjanak, ahol nékiekh fog megengettetni és szükség úgy hozván magával az helly is megmutattatni. Makk-termő fának vágásátul tellyességgel, emiétett büntetés alatt eltilalmaztatnak. Hanem tűzre való fát, száraz dült fát avagy gyertyán és egyéb haszontalan, terméketlen fát czédulám mellett hordhatnak. Botthy, malomthay, úgy késsi, ebessy és.. . (egy szó olvashatatlan) erdők pediglen ezután tilosak légyenek és fönt nevezett büntetés alatt nem lészen szabad ottan czédula mellett is fát vágnia. A czédulák pedig ingyen fognak adattatni. 3 Szekszárd, 1753. június 19.-én. Adamovich Ferenc tiszttartó AZ ÖCSÉNYBEN KIHIRDETETT VÁLTOZAT l mo Méltósághos Urunk Eőherczegsége kemény parantsolyattya, hogy ennek utána senki az eőtsényiek közül ne merészellye ára szerént eladni se szántóföldgyét, se pedig réttyét, az mint ennek előtte cselekedtek, mert bizonyosak legyenek abban, hogy pénzi vesztettek fognak lenni 4 . Sőtt még ennek előtte is az ki vagy réttyét vagy szántó földgyét elatta. maga pénzit vissza kérje, bírák és esküttek jelenlétivel tartoznak is vissza adni. 2 d0 Az is keményen parantsoltatik Eőherczegségétül, hogy senki az Uraság vadászattyán kívül alattomban ne vadásszon, de még puskát se hordozzon, mert sokáig tartó tömlöczben való rabságával fog szabadulni érette. 3 tio Senki ezután szároz, dült fán kívül semmi némű nyers fát egy szóval le ne merészeilyen vágni, mert bizonyos lehet abban, hogy se szegénységet, se gazdagságot nem tekintvén, Uraságh székinek alkalmatosságával 6 az ollyatin embernek kemény büntetése lészen, keservesen fogja szenvedni. Adamovich Ferenc tiszttartó Ami az 1. pontot illeti, az a 409. sz. ügyirathoz tartozik. FORRÁS: TmL. Öcsény községi iratok 1753. JEGYZETEK: 1. A konszolidáció befejező mozzanataként a XVIII. sz. negyvenes, ötvenes éveiben a megyei földesuradalmak fokozták a jobbágyok kizsákmányolását: a földesúri majorságok kialakulásával és megerősödésével egyenes arányban nőtt a robot, kiszorították a parasztokat a megyékben addig még közös használatú földekről, illetve erdőkből és legelőkből, ezen kívül is minden alkalmat megragadtak, hogy — a legkülönbözőbb ürügyekkel — növeljék a földesúri jövedelmet. Ennek a taktikának kitűnő forrása az itt közölt rendelkezés. 2. A jobbágyok fáizásának ellenőrzésére vezették be az uradalmak a XX. századig élő cédula intézményét: papírra felírták, hogy a jobbágy mennyi és milyen rendeltetésű fa kitermelésére vagy elszállítására kapott engedélyt. A cédulával jelentkezni kellett a megfelelő (kijelölt) erdőrész földesúri alkalmazottjánál, akinek feladata volt ellenőrizni: a cédulán feltüntetett keretek között élt-e a jobbágy az engedéllyel. A rendelkezés fogalmazása itt pontatlan: nem a 18 Évszázadokon át 273
