Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)
A REFORMKOR
Ferencet kell élükre állítani. Végül e megye kebelében lévő valamennyi község tartozik éjjeli őröket kirendelni, azok pedig, akik a rablók közül valakit akár élve elfognak, akár lesből vagy bármilyen más módon megölnének, valamenynyien a megölt, illetve elfogott haramiáért egy arany jutalmat fognak kapni. FORRÁS: TmL közgyűlési jegyzőkönyvek 1747—1753, 51. old. 111/85 1747. július 10. INTÉZKEDÉS A KATONAI TÚLKAPÁSOK AZONNALI KIVIZSGÁLÁSÁRA Generális kongregáció, Simontornya. Minthogy pedig tapasztaltatott és amint a legtöbb község panaszaiból is kitűnik, hogy a be nem szállásolt katonaság a megye területére lépéstől fogva súlyos visszaéléseket követ el; nem elég esznek meg a biztosi hivatal által számukra az előírások szerint kijelölt szállással, hanem többet követelnek és saját elhatározásukból más helyre költöznek át; a széna helyett pedig szemet igényelnek, amit viszont legnagyobb részében csak most arattak le, mindezek miatt elhatároztatott, hogy a járási szolgabíró urak utasítsák a járásuk területére rendelt biztosokat: azok még e hét végén azonnal keressék fel az átvonuló katonaság parancsnokait és kérjék meg őket, hogy a tiszt urak közül rendeljenek egyet ki melléjük. Ővele, együtt látogassák meg egyenkint a szálláshelynek kijelölt településeket, különös gonddal jegyezzék fel a kizsarolt szolgáltatásokat és a községek egyéb panaszait, majd az ilymódon végrehajtott vizsgálat befejeztével azonnal tegyenek jelentést az alispán Urnák, hogy ő ezekre a bajokra megtalálhassa a megfelelő orvoslást. FORRÁS: TmL közgyűlési jegyzőkönyvek 1747—1753, 62. old. MEGJEGYZÉS: Megfelelő normák rögzítették, hogy a különféle beosztású tiszteknek — rangjuk figyelembevételével — milyen nagyságú szállás járt, e normák alapján jelölték ki már jóelőre az alakulatok mozgási útvonalán megállapított szálláshelyeken a legénységi és tiszti kvártélyadókat. III/86 1748. április 18. RENDELKEZÉSEK A JOBBÁGYOK KÖLTÖZÉSÉNEK MEGNEHEZÍTÉSÉRE Generális kongregáció, Simontornya. Minthogy pedig néhány községben előfordul, hogy a jobbágyok — mind a régebbiek, mind azok, akik a felső országrészekből jöttek — gyakran változtatják lakóhelyüket és így ártalmára vannak a köznek, földesuraiknak és nem ritkán annak a falunak is, amelyet elhagynak; olyannyira, hogy némelyek a házukat is üresen hagyják, mások pedig kisebb vagyoni tehetséggel rendelkező személyeket állítanak a maguk helyébe, így a rájuk háruló közösségi, valamint (szerződésben vállalt) magán-kötelezettségeiket megszegik, illetve teljesítetlenül hagyják. Hogy tehát a szabad költözés engedélyezésén alapuló csavar-