Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)
A REFORMKOR
már, azt a 2 ökröt kicserélik 3 vagy 4 növendékmarhára és amennyi a növendékek száma, annyi után követel árendát az uradalom egy és ugyanazon évben. Hatodszor: A szerződés szerint mentesek mindenféle robotszolgáltatástól, ennek ellenére mégis elhajtják őket úrdolgában a Dunára gerendákért és egyéb dolgokért. Hetedszer: nem kevés ember (ácsok és más iparok mesterei) egy, sőt két hónapon át Hőgyészen dolgozott az uradalom számára, anélkül, hogy ezért bármit is fizettek volna számukra. Nyolcadszor : ha Őexcellenciája gazdatisztjei valamit szerződés ellenesen követelnek a paraszttól és ő ennek jogosságát kérdésessé teszi, a hőgyészi tisztek azonnal előírják számára az órát, amikor a „végrehajtandók végrehajtására" meg kell jelennie, sőt még az akasztófát is beígérik neki. Kilencedszer: az új német telepeseket — akik Tolnán szállnak ki a hajóból — nekik kell a tekintetes Mercy-féle uradalomba átszállítaniuk. A szekerezés alkalmával — úgy mondják — minden telepes köteles 3 forintot fizetni Fendrics úrnak, a fuvarosoknak azonban ebből egy krajcár sem jut. Tizedszer: ha valaki eladja a házát — a vételárként kapott forintok egyharmadától a gazdatiszt urak megszabadítják; ha valakit az uradalomból Őexcellenciája tiszt-urai kiűznek, az ilyen távozónak meg kell fizetnie a szabad évekre eső összegeket. Arról azonban a gazdatiszt urak semmiféle nyugtát nem hajlandók adni, hogy ki és mennyit fizetett. A jelentést aláírta Dalmata János szolgabíró és Maurer András megyei esküdt. FORRÁS: TmL. közgyűlési jegyzőkönyvek 1721—1725, 701—704. old. MEGJEGYZÉS: A Helytartótanács rendelkezésére a megye az 1725. október 16-án megkezdett közgyűlésről tisztségviselőket küldött ki azzal a feladattal, hogy állapítsák meg: miért akarnak a Németországból jött telepesek volt hazájukba visszatérni. Varsádon a simontornyai járás szolgabírója és a mellette lévő esküdt hajtotta végre a vizsgálatot, ők foglalták deklaráció formájában írásba a német nyelvű telepesek panaszait.A forrásokból világosan nem állapítható meg, hogy mit is jelent pontosan a „megmutatják neki a hőgyészi tornyot" kifejezés. Egy azonban bizonyos: valami „csúnyát" mutathattak a parasztnak a gazdatisztek, valószínűleg kísérőszavakkal magyarázták és mutatták meg, hogy mit fog kapni, ha követelőzik. III/62 1726. január 7. A VADÁSZAT MEGTILTÁSA A PARASZTOKNAK Generális kongregáció : Pincehely Hogy a paraszti rendűek részére — ide nem számítva a nemesi szolgákat — a vadászat (a náluk lévő fegyver elvesztésének terhe alatt) megtiltatik és hogy a rácoktól a fegyvereket be kell szedni — elhatároztatott. A tekintetes megyének e döntését a szolgabíró urak kurrens útján tegyék közhírré. FORRÁS: TmL. közgyűlési jegyzőkönyvek 1726—1729, 3. old.