Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig

1/6 1063. I. BÊLA KIRÁLYT A SZEKSZÁRDI MONOSTORBAN TEMETTÉK EL A. Béla pedig két évig uralkodott, a harmadikban elköltözött e világból és a Szekszárdnak nevezett monostorában temették el. ö ugyanis kopasz és barna ember volt, ezért hívatta — kicsinyítve — olyannak a monostorát, amilyen az ő külseje volt. B. A legkegyesebb király, Béla, miután betöltötte uralkodásának harmadik évét, Dömösön, királyi lakhelyén ledülő trónja összetörte testét és gyógyíthatatlan beteg lett. Még elvitték őt félholtan a Kőris patakhoz némely országos ügy elintézésére, ahol is elköltözött a világból. A Szent Üdvözítőről nevezett monostorban temették el, amelyet ő ott, azon a helyen építtetett, amelyet Szekszárdnak neveznek. Ö, Béla ugyanis kopasz és barna ember volt, ezért monostorát a saját külsejéről Szekszárdnak nevezte. FORRÁS: A = Simonis de Keza gesta Hungarorum és B =Chronici Hungarici compositio saeculi XIV. Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. Ed. Emericus Szentpétery. I. Budapest, 1937. I. 180, 360. MEGJEGYZÉS: Első királyaink mindig az általuk alapított, s így sajátjuknak tekintett egvházi épületbe temetkeztek. Péter királyt a pécsi székesegyházban, T. Andrást Tihanyban temették el. I. Bélát Szekszárdon alapított bencés monostorában helyezték sírjába. A krónikás nemcsak ezt az eseményt jegyzi fel, hanem — a maga módján — megfejti számunkra Szekszárd nevének jelentését. Szerinte a „szeg" annyit jelent mint „barna" (vö. szöghajú), a „szard" pedig annyit, hogy „kopasz" (vö. Szárhegy, Szársomlyó = fátlan, sima csúcsú hely), a „d" betű a végén kicsinyítő képző. Egy esemény bemutatására két azonos forrástípust mutattunk be. Közülük az egyik Kézai Simon munkája, a XIII. század második felében íródott, a másik a Képes Krónika, a XIV. század első felében készült el. Láthatóan a két elbeszélő között ellentmondás nincs, minden valószínűség szerint ugyanazt a közös forrást használhatták mindketten, amely az itt leírt esemény után nem sokkal keletkezett. 1/7 1073. SALAMON KIRÁLY A SZEKSZÁRDI APÁTSÁG VENDÉGE Ekkor Salamon király a karácsonyt azon a helyen ünnepelte, amelyet Ikervárnak hívnak, onnan Zala megyébe ment, ahol Marchart német vezér Vid ispánnal együtt felbujtották a királyt, hogy haddal forduljon Géza herceg ellen. Ezzel a tanáccsal szolgált a királynak Víd és így: „íme most könnyen és biztosan legyőzheted a herceget, mivel minden segítség nélkül van, és ha a fegyverszünet megkötéséig elhalasztód a támadást, akkor valószínű, hogy megmenekül". Miután Salamon király Szekszárdra érkezett, Kesztölc helységnél tábort vert, elment meghallgatni a vecsernyét a Szent Üdvözítő monostorába. A vecsernye után pedig Vid és mások tanácskoztak a királlyal, így szóltak: „Uram, tudd meg, hogy László Oroszországba, Lampert Lengyelországba ment, hogy sereget fogad-