Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A REFORMKOR

Adóalap megnevezése 1721. 1723. 1725. 1726. 1728. Adóalap megnevezése a. alap száma ért. ft. a. alap száma a. alap száma ért. ft. a. alap száma ért. ft. a. alap száma A-f -Pf eri. it. meddő tehén 176 1,00 290 399 0,60 574 0,50 570 0,65 3 éves növ. marha 383 1,00 489 530 0,70 481 0,60 377 0,70 2 éves növ. marha 524 0,60 795 940 0,30 1068 0,30 989 0,30 + 1 éves sertés 3261 0,25 3818 4535 0.10 5226 0,09 2485 0,15 —1 éves sertés 1641 0.15 4374 4070 0,03 nem adóalap birka, kecske 2271 0,20 3339 5230 0,05 7011 0,05 3711 0,05 méhcsalád 267 0,15 1637 1192 0,10 1218 0,05 2012 0,05 I. o. bor (akó) 5613 0,20 2468 4739 0,20 7646 0,20 8487 0,20 II. o. bor (akó) 3108 0,12 2780 2906 0,12 4078 0,15 6147 0,12 őszi gabona (pozsonyi m.) 29290 0,10 28712 29860 0.06 39694 0,07 14945 0,12 tavaszi g. (pm) 6975 0,08 10

777 16176 0,02 21924 0.04 40360 0.09 lencse, borsó (p. m) 157 0,10 205 199 0,10 249 0,10 134 0,15 malomi övedelem 626 0,10 644 980 0,07 864 0,09 1067 0,12 (pozsonyi m.) halászati jöv. (forintban) — — 82.09 281.10 0,10 596.50 0.10 373 0,05 I. o. iparos _____ 46 2,00 16 2,50 dohánytermés (font) _____ 3344 o,01 4717 0,03 kereskedésből eredő — — — — — 965 0,06 542 0,06 jöv. (Ft) FORRÁSOK: 1721: TmL. közgyűlési jegyzőkönyvek 1721—1725, 64—66. old. 1723 = Uo. 280—281. old. 1725 = Uo. 493—494. old. 2726. = TmL. közgy. jkv-ek, 1726—1729. 41—42. old. (de itt — tévedésből — két oldal is 41. sorszámot kapott!) 2728 = Uo. 295—296. old. MEGJEGYZÉSEK: Az adóösszeírások relatív forrásértéke ellenére az ilyen történeti statisztikai fejlődéssorok a megye helyzetéről sokat árulnak el az utókor számára. Megmutatják egyebek között, hogy a lakosság száma 7 év leforgása alatt több mint kétszeresére növekedett, de az adatok azt is elárulják, hogy nagymértékben megjavult a megye (és lakóinak) gazdasági helyzete. Ennek elsődlegesen az volt az oka, hogy a hadiadó (és a megyei adó) összege éveken át változatlan maradt, illetve — ha emelkedett is — a növekedés kisebb arányú volt, mint az adóalapok gyarapodási üteme. De megmutatják a dokumentumok azt is, hogy a telepeseknek nyújtott földesúri gazdasági segítség nem lehetett nagymértékű (mert amit* az 1721 és 172,3 között a jobbágy családfők száma 432-vel, ugyan ebben az időszakban a kölcsönzött lovak száma csak 35-tel, a kölcsönökrök mennyisége pedig mindössze 12-vel nőtt.) Azt is elárulják a források adatai, hogy 1726. és 1728. között valami történt a megyében: a jószágállomány (amely azelőtt egy év alatt néha 15—20 százalékkal is növekedett) megcsappant, csaknem harmadára esett vissza az őszi gabona vetésterülete, ugyanakkor majdnem kétszeresére nőtt a tavaszi gabona vetése. A gabona vetésterületére vonatkozó adatok arra engednek következtetni, hogy a kemény tél vetette vissza a fejlődést. 1