Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)
A REFORMKOR
Ácsmester emberekről Ácsnak egy napra étellel együtt 30 dénár Etel nélkül 40 dénár FORRÁS: Corpus Stat. V. k. 1. f. 294—96 old. JEGYZETEK: 1. Kötöző, kévekötő (ligator) a sarlóval történő aratás időszakában (amikor nők is arathattak), a több arató után dolgozó kévekötő munkáját ítélték meg nehezebbnek és ez tükröződik a napszámbér nagyságában is. 2. Korszakunkban a cséplés hosszú hónapokig, jó termés esetén néha karácsonyig is eltartott. Az aratással ellentétben azonban a cséplésnél sok lehetőség nyílt a szem elrejtésére, illetve eltulajdonítására. Ezért néha előfordult, hogy az uradalmak esküvel kötelezték a munkásokat arra, hogy ,,csalás nélkül" fogják a cséplést elvégezni. A cséplőrész nagysága szabály szerint megegyezett az aratórészével, a cséplőmunkásoknak azonban ezért speciális feladatokat is el kellett végezniök (pl. jómínőségű zsuppszalmát kellett készíteniök). Amennyiben ez nem történt meg (vagy nem volt feladat) — a rész nagysága is egy egységgel kisebbedett. 3. A jószággal együtt végzett munka esetén a napi koszt fogalmában az állatok takarmányozása is benne van, ezért ilyen esetben a kétféle napszám közötti különbség 25 dénár, míg „gyalogmunkánál" csak 10—15 dénár. 4. A statútum szövege itt latinról magyarra változik. 5. Nádlás vagy nádollá.s : egy vasból (acélból) készült munkaeszköz vagy alkatrész megtoldása egy másik vas- (acél) darabbal és ezek összeforrasztása, tűzben való megedzésr. H. Failandis, szeptu (szép Tuch), rássa, aba stb.: korabeli, különböző minőségű posztószövetek elnevezése. így pl. a failandi a finom londoni posztó (fein londisch) német nevének magyarított változata. 7. Salavárdi: a török uralom időszakában Magyarországon is meghonosodott nadrágfajta. in/23 1713. december 9. A SIMONTORNYAI JÁRÁS FÖSZOLGABlRÄJÄNAK RENDELKEZÉSEI A KÖZBIZTONSÁG MEGSZILÁRDÍTÁSÁRA Mivel a Tekéntetes Nemes Vármegye determinátiója azt tartya, hogy az tolvajoknak kigyomlálására és mind az szegénységnek meg maradására s mind az utazóknak bátorságára egy hadnagy és két esküt rendeltessék, kik egyet értvén az szomszédos falubéliekkel, ahol ollyan lator akar magyar, akar rácz légyen, passus nélkül találtatik azokat meg fogják és a Nemes Vármegye tisztihez vigyék. Ha pedigh az ollyatinok emiétet hadnagyra és mellette valókra támad(nának) szabadosson mint ellenségét meg öllyenek és meg fosszák. Azért Tamásiban Csedan Lászlót hadnagynak, Kis Moyzest és Kovács Andrást melléje az Nemes Vármegye determináczioia szerént, letévén hitöket rendeltem. 1 Kihez képest ahova mennek meg írt és nékik committált dolognak véghben vitelére, igaz városbelieknek esmérvén lenni a' ahol a' szükségh engedi és kívánnya mellettek föl kellyenek és a latrokat űzzék-kergessék és meg is fogják, meg fogván az Nemes Vármegye determinátiója szerént én hozzám, vagy én helyben nem lévén substitutes főszolgabíró úrhoz vigyék, vagy ha az ollyan lator magát opponállya meg is öllyék. Passussal valókat erőssen examinálván, ha pestis helyrül valók vissza űzzék, ha nem mennek meg lövődözzék. Ezeknek véghben vitelére fegyver viselni nekik meg engettetett. Az ki ezen Nemes Vármegyében lévő ezen Nemes Vármegye determinatioiabul esett állapotnak nem engedelmeskedik és emiétet latroknak kedveskedik, vagy meg írt hadnagy és mellette specificált emberek. . . föl nem kélnek, azok mint nyilvánvaló gonosz tevők meg fogatván érdemök szerént a Nemes Vármegyétül megbüntetődnek. Kelt Tamásiban, 1713. december 9-ik napján. FORRÁS : TmL. Közgy. iratok 3:74. MEGJEGYZÉS: A megyei igazgatás színvonalának jellemzésére kitűnő ez a főszolgabíró által irt, meglehetősen nehezen kiolvasható és kezdetlegesen fogalmazott rendelkezés, amely azt mutatja, hogy e fontos tisztség betöltőjének még akkor is nehezére esett egy instrukció megfogalmazása, ha adott kérdésben a megye közössége már egyszer (a feladatokai világosabban meg* határozva) döntött. JEGYZET: 1. Azaz: letetette velük a „hivatali" esküt.
