Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A REFORMKOR

HI/20 1713. március 3. A TELEPESEK MENTESSÉGÉNEK, AZ ADÓ CSÖKKENTÉSÉNEK ÉS A MÉRTÉKEGYSÉGEK EGYSÉGESÍTÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA Ugyancsak elhatároztatott, hogy minden községben — Döbröközhöz és egyéb helységekhez hasonlóan — amely ezentúl betelepítésre kerül, a más törvényhatóságokból megyénk területére költöző telepesek (a megtelepülésüktől számított két éven keresztül) legyenek a porcióadástól mentesek, a megyei kiadások viseléséhez azonban hozzá kell járulniok. Ugyancsak elhatároztatott, hogy — ha a megyei összeírásban szereplő emberek közül valaki meghalt volna, vagy a conscriptioba felvett jószágok közül valamelyik a mai napig elhullott volna, az érintett helységekben e veszteségeket a hadiadó összegéből

1 le kell írni. Ugyancsak elhatároztatott, hogy a jövőben az egész megye a gabona és a bor mértékegységeként a pozsonyi mérőt, a hosszúság mértékegységeként pedig a bécsi rőföt használja, a többi mértékegység használata egy hónap múlva teljesen eltiltatik. És ha egy hónap múltán is valamely községben más mértékkel élnek, azok használója fizessen büntetésképpen 100 imperialist, amelynek fele a földesuraságnak, másik fele pedig a tekintetes megyének jusson. FORRÁS : Corpus Stat. V. k. 1. f. 291—292. old. JEGYZET: l. Az elemi csapások miatt fizetésképtelenné vált jobbágy adóját a megye rendszerint külön tartalékalapból fedezte, erre a célra évente mindig előirányoztak egy-kétezer forintot a megyei kassza terhére. 111/21 1713. május 4. JOBBÁGY-KÖLTÖZÉS SZABÁLYOZÁSA Ugyancsak elhatároztatott, hogy az újonnan betelepült községek lakóinak (akik két éven át mentesek a hadiadó fizetési kötelezettségtől) javait — amennyiben a mentességi idő eltelte előtt más községbe akarnának áttelepülni — a falusi bírák tartsák vissza és azt mindaddig ne adják ki számukra, amíg ők a rájuk eső quantumot meg nem fizetik. FORRÁS: Corpus Stat. V. kötet 1. f. 292. old. HI/22 1713. június 21. AZ ELADÁSRA KERÜLŐ DOLGOK, VALAMINT MUNKABÉREK ÁRSZABÁSA Először is az a határozat született, hogy az aratóknak az őszi vetés után egyheted, a tavaszi vetés után pedig egyhatod rész jár; annak viszont, aki pénzért aratna — három garast kell fizetni.