Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A TÖRÖKKOR - AZ ÜJ HONFOGLALÁS ÉVSZÁZADA

na Nagyságod kirül nincsen oltalmuk Magyarországrul, ha Nagyságod őket Isten után ezután nem oltalmazza őket, hanem úgy pusztítják őket, mint eddig, bizony egy sem marad bennek, hanem mind elfutnak, az ki hová tud futni, mivel elég földje vagyon az hatalmas császárnak, hanem most azért akarjuk Nagyságodat szegények felől tudósítani és azért küldöttük Nagyságodhoz őket, hogy maguk Nagyságodnak mondják meg minden nyomorúságukat, mint csak egy marhával sem hagyják őket, nincsen semmi szántásuk és miként éljenek marha nélkül. Hanem hagyjuk Nagyságodnak, hogy Nagyságod viseljen ennek utána minden jó gondot szegények felől, mivel Nagyságtok régi híres nemes urak és Nagyságtok minden jó oltalommal lehet nekiek, ha egy más nagyságtoknál alább való úr megoltalmazhatja az jobbágyit, inkább nagyságod megoltalmazhatja őket. Tartson más tisztartókat, kik nem a maguk javát keresik és oltalmazza jobbágyait, mint az attya. Ultima Julii 1668 Nagyságodnak szolgál az hatalmas török császár simontornyai végvárának helytartója és gondviselője, tergesi nagyságos Méhemet pasa. FORRÁS: Hercegi Főlevéltár, Kismarton (Eisenstadt) 35., Z. 735. 11/75 1669. BROWN EDUARD ANGOL ORVOS UTAZÁSA TOLNÁBAN 1669-BEN „... Innen Földvárra érkeztünk és a Duna túlpartján fekvő Kalocsát pillantottuk meg, ez utóbbi a temesvári úton fekszik és hajdan érseki város volt. Az itteni érseknek Tomorinak vakmerősége nem csekély mértékben mozdította elő Magyarország bukását a mohácsi ütközetben. Ezután Paks mellett elhaladva Tolnára mentünk, melyet hajdan Altinumnak vagy Altiniumnak neveztek. Itt Magyarország lakosai összeszedvén erejüket második ütközetbe bocsátkoztak a rómaiak fölött diadalt aratván az országból kiűzték, ámbár maguk is mintegy 40 ezer embert vesztettek. Ez hajdan szép város volt, de a keresztények fölperzselték. A magyarok és rácok, kik itt együtt laknak nem jó egyetértésben élnek egymással, hanem örökösen viszálykodnak és civakodnak. Ezután Jeni Palánkába értünk, hol a Sárvíz másként Ürpanusnak nevezett folyón átkeltünk. . . Innen Bátaszékre mentünk és Szuczvin keresztül haladtunk, honnan a spáhik kísérete mellett egész éjjel utaztunk Szekcsőig. .," FORRÁS: Szamota István, Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten 1054—1717, Budapest 1891. 333—334 1. MEGJEGYZÉS: A leírásából Tolna város hanyatlása tűnik ki. 11/76 XVII. század közepe KIRIMI IBRAHIM KÉZIRATÁNAK LEÍRÁSA TOLNA MEGYÉRŐL ,,.. .Szekszárd tartománya, Belgrádból Budára menve és Paksot elhagyva az északnyugatra fekvő Szekszárd városát találja az ember. Van ezen városnak szandzsákbégje (emir ullivája). Isztanbultól 26 napi járóföld. Szomszédságban fekszik Mohács és Baranyavár, Tolna Szekszárdtól északnyugatra három