Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A TÖRÖKKOR - AZ ÜJ HONFOGLALÁS ÉVSZÁZADA

terjed. Földvár és e helység között az ember mély talajon utazik, mély a közelben fekvő hegyek közt jobb irányban sok mérföldre elhúzódik, ezért itt nagy a bizonytalanság és az egyike a legveszedelmesebb helynek az utasok számára. Tolna nagy mezőváros, Pakstól négy órányira fekszik a Duna mellett, mely kelet felé folyik el mellette. Meglehetősen nagy és kiterjedt hely ez; valaha szépnek kellett lennie, aminthogy sokan városnak is mondják és magasztalják, így a házak is még elég tiszták, ha silányabbak is és a lakosok is oly nagyon jóindulatúak, vendégszeretők és udvariasak az idegenekkel szemben, mint egyetlen más helyen sem ezen a vidéken. Majdnem mind a kálvinista vallást követik. Van szép templomuk és latin iskolájuk, ezért a legtöbben ezt a nyelvet valamelyest beszélik is. A palánk a város elején nyugat felé fekszik, valamivel emelkedettebb helyen és részben kőből, részben fából és sárból való falakkal és egy száraz árokkal, a szokásos módon van megerősítve. Közelében szép vendégfogadó áll. A vidék Földvártól idáig igen kellemetes és kies, mert a jobb oldalon mindenütt erdőségekkel, szőlőkkel és szántóföldekkel van tarkítva, a bal oldalon pedig a Duna folyik. A másik oldalon óvárig (Űj Palánk) jól megművelt szőlők vannak, melyek fehér és vörös bort teremnek, de szántóföldekkel és kertekkel is jól el van látva, s ezek a máskülönben nyílt és cölöpökkel el nem látott várost oldalt mintegy lezárják. Űj palánk, Óvár vagy Űj palánk két órányira Tolnától mintegy mocsárral és vízzel körülvett szigeten fekszik, tehát a természettől valamivel jobban meg van erősítve, bár az épület más palánképületekhez hasonlóan cölöpökből és sárfalakból van megalkotva. A Duna nem messze keletre folyik el mellette, de innét nem lehet látni. Mocsár veszi körül s csak egy nagy felvonóhídon lehet odajutni. Mivel nagyvezér azt hitte, hogy a nehéz ágyúkat ezen nem tudja átvinni, a mocsáron át még egy hidat épített, valamivel feljebb, a jobb oldalon. Mihelyt az ember az említett felvonóhídon átjut, jobb oldalt egy vendégfogadó fekszik. A palánkot az utas zöldellő és szilárd talajon hagyja mögött, azután a mocsár másik oldalára jut, melyen keresztül körülbelül 80—90 mérőpózna hosszában széles és erős töltés vezet keresztül. Ez fonott kerítéssel ellátva és földdel kitöltve, jól meg van védve, de esős időben nagyon mély és sáros, úgy hogy a törökök nagy ágyúikat csak nagy fáradsággal tudták átvinni rajta. A töltés végén az ember mély úthoz jut, mely hegyek és erdők közt vezet fel-felé. A vidék idefelé itt-ott sík föld, melyet dombok, szőlőhegyek, erdők és szántóföldek tarkítanak. Szekszárd palánk két órányira fekszik Óvártól (Űj palánk) közel a Dunához, fákkal és bokrokkal borított dombon. Igen silány és gyengébb,. mint Óvár, de egyik oldalon részben kőfallal, különben pedig sár fallal van bekerítve. Mindjárt a palánkkal szemben, közel a Dunához áll egy leégett vendégfogadó, de más ház nincs. Négyszögben magas cölöpökből álló kerítés veszi körül. Két kapuja van és a Dunáig ér le, úgy hogy az utasnak szorosan a palánk mellett kell elhaladnia. A vidék, mihelyt az ember az Óvár mögötti mocsárnál fekvő hegyen átjut, egészen idáig nagyobbrészt sík föld s ezt csak itt-ott tarkítják kis dombok és néhány fa. Bátaszék, Bathosek palánkot nagyobbrészt kőfal, meg félkörű és négyszögletes tornyok, továbbá félsáncok és száraz árok veszi körül, s ezek közt néhány sárból tapasztott és fonott kerítés van. Szekszárdtól három órányira fekszik. Ez a palánk belül igen silány és szűk alkotmány a rombadőlt falak és kőrakások között, melyek régi templomokból és más épületekből maradtak meg. Régen szép helység és a Duna másik partján fekvő Baja (?) püspökének java-