Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A TÖRÖKKOR - AZ ÜJ HONFOGLALÁS ÉVSZÁZADA

1640. december 3. MALKÓCS AGA KINEVEZŐ FERMÁNJA A legszentebb Szent, ö (Allah) (Tugra) Magas jelű és magashelyű, fényes szultáni tugrás dicsőhírű berát oka az, hogy a szultáni magas szerencséjű trón és a világszerencséjű méltóságos hely a boldogságos és felséges kinevezésének véghezmenésével berátos fermánom megírásának oka, hogy Buda vilayetéhez tartozó Koppány szandzsákjában lévő Dombó palánka martalócainak napi 15 akcsével agája lévő várkatona, a magas jelű magas császári parancs bátor és erős védője Malkocs, amint berátot nyervén elküldve íratott kérése ügyében. Ennek elbeszélése a defter szerint 1050. év Ramadan hó 15-én leíratott, erre felséges berátot adtam és megparancsoltam menjen agasága népének helyére. Kérését meghallgatva és teljesítve Yahya csapata nyilvántartásából megadottakban zsoldot társaival együttesen élvezve, semmi más jövedelmet nem élvez. Ennek biztosítéka és a fentnevezett nép magának agát akarva agaságra méltó lévén sajátjai közül kiemelvén s a Ser és a Kanun szerint a magas helyre helyezve és defterbe bevezetve így tudjátok. A magas jelre figyeljetek. íratott 1050. év Ramadán hónap utolsó napján a Jól védett Buda székhelyen. FORRÁS : OL, R—1313. Batthyány család törzslevéltára, Török iratok 92. szám. MEGJEGYZÉS: Minden katona kinevezése ilyen szultáni berát által történik, amelyben a szultán saját maga nyújtja a kinevezést és a velejáró napi zsoldilletményt. A berát elején a szultáni tugra a hitelesítő jel, amely felett csak Allah megjelölése áll. A dombóvári török helyőrség egyik martalóc egységének parancsnoki kinevezését teljes szövegében olvashatjuk. H/66 1644—1692. A TOLNA MEGYEI LEPEED. BORJÁD ÉS ONÁD HELYSÉGEKRE VONATKOZÓ BIRTOKPEREKBÖL Galántai Eszterházy Miklós úr érdekében készült feljegyzés, aki a Tolna megyében lévő Dombóvár és Döbrököz várakat és birtokokat, valamint Leperd, Borjád és Onád pusztákat birtokolja a királyi kincstár szavatosságával.-.-. .;. Korábban Ányos Zsigmond részére kiállított birtokeladási oklevél 1644-ből, a Tolna megyei Borjád, Onád és Lápafő falvakban lévő birtokrészek ügyében, amelyeket testvére Ányos Sándor, Vég Jánosnak zálogba adott és amelyek Végh János özvegye révén Zsánkó Boldizsáré lettek, Pethő Miklós feljegyzése 1659. évből az ügyben, hogy ő Ányos Ferenc és Zsigmond birtokrészeit, amelyeket tudniillik néhai Ányos Zsigmond feleségének Nagy Orsolyának, ő pedig azokat későbbi férjére hagyta s amelyek Béren, Lápafőn és Leperden találhatók s amelyekért Ányos Pétertől ezer forintot felvett azzal a feltétellel viszszaadja, hogy fogott bírák hozzák nyilvánosságra, vájjon ezekből a birtokokból többet vagy kevesebbet kell neki visszaadni vagy már vissza is adott a visszaadás alkalmával. .. 1660. dec. 21-én az a per, amely a per tárgyaként szerepel, s ez eljárás alapját képezi egyben ugyanis Csernél Anna Ányos Péter hátrahagyott özvegye néhány Somogy vármegyei rác faluról, tudniillik Lápafőről és