Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A TÖRÖKKOR - AZ ÜJ HONFOGLALÁS ÉVSZÁZADA

dozandó! Gyászolt nyomukon szeptember 5-én szerdán Bátaszék felől vonult be és haladt másnap Tolna, majd Buda felé II. Szülejmán török császár serege." Ezenkívül még a mohácsi csatához fűződő Tolna megyei hagyományok között a kajdacsi fűzfába rejtett Szent Korona történetét, valószínűleg helyi elbeszélések alapján ismerhetjük meg. „Az 1867. évi koronázási dombhoz bekívánt és az összes Magyar- és Erdélyországból beküldött földküldemények kimutatása ... 5. Baranya megye Mohács tájékáról, melyen a szerencsétlen csata a török ellen vívatott vett földet küld... 37. Tolna megye Kajdacs határából az ott létező sánc tájékáról vett földet küld, amelyen a mohácsi vész után a Szent Korona egy ott lévő dudvás fűzfában három napig rejtetett el... Kelt Pesten, 1867. június 29-én. A főlovászmester helyettes úrnál lévő jegyzékkel szórói-szóra megegyezik. Szerencs János főlovászmesteri hivatal igazgató..." A kizárólag népi hagyományon alapuló történet forrása ; Budapest Főváros Levéltára, Pest város tanácsi iratok, IV. 1303/f. XL/1867 — Nr. 62. jelzetén található meg. De a Szent Koronát 1526-ban a visegrádi felső várban őrizték s Zápolyai János és Perényi Péter voltak a koronaőrök, így nem vitték magukkal II. Lajos csapatai a mohácsi csatába, tehát nem is került az akkor Tolna megyébe. Azonban az 1529. évi hadjáratban történt, hogy Perényi Péter a koronával Siklósra igyekezett, de útközben Szerecsen János emberei Kajdacsnál elfogták, s kiszolgáltatták a szultánnak. A Szent Korona Szülejmán szultán kezéből Szapolyai János királyhoz került. II/2 1526. szeptember 1. A BATAI APÁTSÁGNAK AJÁNDÉKOZOTT MISERUHAK A bátai szent Mihály egyház azon ruháinak és öltözeteinek jegyzéke, amelyeket Lajos király halálának harmadnapján az 1526-ik évben Szent Egyed apát napján azon monostor fogadalmas szerzetes testvérei Alsókra vittek, vagyis Csuvák János testvér, Kálmáni Pál testvér, Bátai Dénes testvér, Bajai Imre testvér és Babocsai Gergely testvér a helység polgáraival Porkoláb Antallal, Ispán Miklóssal, Deák Balázzsal, Proc Mártonnal és Szabó Mártonnal egyetemben. A ruhákat, illetve ruhaneműket a Szent Márton konvent az ottani főtisztelendő apát úr beleegyezésével és kívánságára — noha az említett férfiak tiltakoztak ellene — erőszakkal a Szent Márton várba vitette a következő papurakkal, Máté atya olvasótestvérrel, Győri Mihály atya, Szent Márton akkori kincstárnokával és az idősebb Miklós atyával, a főtisztelendő szentmártoni apát úr akkori káplánjával. A ruhákat azután számbavették és leltárba foglalták. Először is van két színarannyal szőtt kamuka miseruha, amelyet Mátyás király adott... Van még két bőven aranyozott bíborszínű miseruha, melyeket szintén Mátyás király adományozott. .. Van egy kamuka miseruha bőven bearanyozva, ez Geréb Péter özvegyének adománya. . . Van még négy miseruha, amelyeket Mátyás király fia, János vajda adott.. . Van egy vörös színnel kevert fekete színű bíbor miseruha; amelyik ugyan nincs aranyozva, de egy kereszt van ráhímezve tiszta aranyból, 8 Évszázadokon át 113