Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A TÖRÖKKOR - AZ ÜJ HONFOGLALÁS ÉVSZÁZADA

ték és lefejezték, körülbelül 2000 embert. A papnak (Tomori Pál érsek) és több bégnek feje is a divánba hozatott. Ma és a múlt éjjel szünet nélkül esett az eső, úgy hogy az állatok e két éjjel nem fekhettek le. 2526. szeptember 1. szombat: A ruméliai defterdár parancsot kapott, hogy az elesett gyaurok holttesteit szedesse össze és egy helyen temettesse el. Miháloglunak és a többi akindzsi bégeknek pedig megengedtetett, hogy portyázni menjenek. 2526. szeptember 2. vasárnap: Állomás Mohácsnál. Az állam oszlopai ruhákkal ajándékoztattak meg a győzelemért, amelyekért kezet csókoltak. A pasa a kethüda és a defterdár elmentek összeszedetni a hullákat, 20 000 gyalog és 4000 páncélos magyart temettek el. 1526. szeptember 3. hétfő: Miután a várost (Báta ?), melyben egy palota is volt, felgyújtották, megindult a hadsereg s ikindi idején ért az állomásra. Megindult a padisah is. Amint egy tavon — melynek vize a ló faráig ért — átkeltek, ott szálltak meg. Mivel csak egy helyen volt egy kis híd, s az igás jószágok átkelésére nem volt alkalmas hely, ma a seregnek csak tizedrésze kelt át. 1526. szeptember 4. kedd: Helyben. (Szekszárd?) A táborban kihirdették, hogy egész seregben lévő hitetlen férfiakat hányják kardélre, az asszonyokat pedig ne adják el, hanem bocsássák szabadon. Ezért tehát nagyon sok gyaurnak vágták le a fejét. Azután az a tilalom adatott ki, hogy senki ne menjen portyázni. A padisah lóháton ment. A csausok és mások közül emberek rendeltettek, hogy a győzelem örömhírét megvigyék Ruméliába, Anatóliába, Szíriába... stb. 1526. szeptember 5. szerda: Az állomás (Tolna?), miután három hídon átkeltünk vétetett. A padisah nem kelt át, hanem a túlsó részen maradt. Közepes távolságra eső állomás lett. 2526. szeptember 6. csütörtök: Távoli állomás (Paks?), a Duna partján, miután Tolna városát elhagytuk és még jó darabot mentünk..." FORRÁS: Feridun bég, Münsaat esz-szelatin c. 1574-ben összállított gyűjteménye, melynek az 1858. évi isztanbuli nyomtatott kiadása szolgált alapul Thury József magyar fordításához, Török történetírók I. köt. 314—16. 1. Feridun bég eredeti munkájának csak töredékeit ismerjük, a bécsi Nemzeti Könyvtárban két töredéke található, az egyik Münsaat esz-szelatin c. Hist. osm. No. 158, a másik Münsaat ve bazi vekai Szultán Süleyman Han c. Hist. osm. No. 50. Ezeket az OL, Mikrofilmtára W 401 és W 402 számok alatt őrzi. MEGJEGYZÉS: A mohácsi csata 400 éves évfordulóján 1926. évi október hó 24-én Szekszárd város közönsége az évfordulót méltó módon ünnepelte meg, s ez alkalomból a vármegyeháza falára ezt az alábbi szövegű emléktáblát állította fel. „1526. augusztus hó 14-én, kedden érkezett ide Tolnáról II. Lajos királyunk, Báthory István'nádor, Perényi Ferenc nagyváradi és Várday Pál egri püspök, Szapolyai György szepesi gróf, Báthory András, valamint a pápai zsoldos vezérek, az olasz ciprusi Hannibál és a lengyel Gnojenszky Lénárd kíséretében 11 000 főnyi seregével. 16-án, csütörtökön, az itt vezető római hadi úton indultak tovább Kesztölcre Mohácsnak tartva, életüket Istenért, Hazáért s Nyugatért ál-