Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig

jobbpartján, sokan pedig a balpartján vannak. Tehát először azokat sorolom fel, amelyek jobbra vannak, azután azokat, amelyek balra vannak.. . Báta vármegye Bátáról kapta a nevét. Ez, ámbár falu, mégis nevezetes, mivel itt van a Szent Benedek rendi szerzetesek monostora, amelynek a híre igen nagy amiatt a szemmel látható csoda miatt, hogy a Szentostyában látni le­het Krisztus vérét és testének egy darabkáját, ahogy ezt rengetegen állítják akik látták. . . . Tolna vármegye Tolnáról veszi a nevét. Ez a város a Duna mellett van. Ugyanitt három igen régi monostor is van, ezeket számtalan ház veszi kö­rül. . . FORRÁS : Petrus Ransanus, Epitome rerum Hungaricarum. Fontes domestici. . . Ed. M. Florianus. Pécs. 1884. III. 145. MEGJEGYZÉS : Ransanus, aki ezt a leírást készítette, lucerai (Itália) püspök volt. Domonkos szer­zetesből lett főpap. 1477-től Aragóniái Ferdinánd, Mátyás király apósa udvarának követe. Magyar­országi küldetése arra irányult, hogy akadályozza meg Mátyás természetes fiának, Korvin Já­nos hercegnek a trónutódlását. 1488-ban volt Magyarországon. Leírása jól mutatja, hogy a külföldi nem látja oly világosan a honi helyzetet, mint az valójá­ban, ezért forrásértéke alaposan megkérdőjelezhető. Bátát egy általa odaképzelt Báta megye szék­helyének teszi meg, ami abból is adódhat, hogy Báta kegyhely lévén, sokak által látogatott hely volt, forgalma vásári sokadalommal felért. 1/55 1490. július 2. körül HOGYAN GYŐZTÉK LE KORVIN JÁNOST CSONTMEZŐNÉL? Korvin János már egy hét múlva útra kelt Budáról a királyi kincstár­ral. A többi urak szekerét nem számítva, csak egyedül neki kétszáz málhával teli szekere volt, nagy tömegű jó arannyal és ezüsttel, valamint a királyi palota díszeivel megrakva. Vele voltak a hívei is, főleg Lőrinc herceg a csapatával, és mágnások, akik haddal rendelkeztek. Végül mikor leereszkedtek Budáról Kelen­földre, kétezer lovast és háromezer gyalogost számláltak. Székesfehérvárnak vet­ték az útjukat. Ekkor már néhány hitszegő lator Kinizsi Pál, az esztergomi ér­sek, Bátori István és más hasonszőrűek, akik vele voltak, kikémlelték Korvin Já­nost. Gyorsan tanácskoztak és ármányt szőttek, hogy nem engedik kiszállítani a kincset Magyarországról, hanem inkább elveszik tőle. Majd elhatározták, hogy kemény harcot, nagy háborút indítanak. Mátyás király fia, Korvin János után hirtelen útra keltek és Székesfehérváron túl a mezőn utóiérték őt. Lőrinc herceg a saját katonáinak vezérét, Dombai Dávidot rendelte ellenük. A herceggel lévő mágnások úgy határoztak, hogy a herceg ne tegye ki személyesen magát azoknak a latroknak, nehogy megöljék őt, mivel ,,te, tudd meg — mondták — urunk gyer­meke vagy, ha pedig az áruló el meri árulni az urát, akkor meg is meri ölni", így aztán velük a pécsi püspökhöz lovagolt, aki a híve volt. Zsigmond püspök származására nézve német volt és a budai Henzer családból származott. Az apja Henzer Orbán kincstartó volt, aki őt is gazdaggá tette. Mihelyt mindkét felől csatasorba álltak, hatalmas harcot vívtak. Mivel a túlol­dalon sokan voltak rácok és oláhok a magyarokkal vegyesen, ezért le is győzték János herceg seregét. Ám mindkét részről nagy volt a veszteség. Akkora volt az árulók zsákmánya, hogy nem tudták összeszedni és elszállítani. Ezek távozása után a három csaknem pogány nép még mindig talált aranydukátokat és ékköves

Next

/
Thumbnails
Contents