Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig

Szent Luca szűz iménti ünnepét követő szerdán Pakson, végül pedig harmadszorra és utoljára az ünnep utáni legközelebbi szombaton, Kömlődön. három szomszédos vásáron, amelyeket az említett helyeken és időpontokban szoktak tartani, a fenti Kaláznói Mihály fia néhai György fia Albertet, Apari Garázda néhai László fia: Péter fia Lászlót, néhai Apari Garázda István fia Pétert, néhai Szerdahelyi Imre fia Györgyöt és néhai Gordovai Fáncs László fia Frankot az említett György apáttal szemben a most következő Vízkereszt nyolcadára királyi jelenléted elé megidéztették, hogy bemutassák birtokuk határjárására vonatkozó oklevelüket és az ötvenöt márkányi büntetést nektek, valamint ellenfelüknek megfizessék. Egyúttal azt is megmondták nekik, hogy akár megjelennek előttetek, akár nem, ti a jelenlevő félnek igazságot fogtok szolgáltatni az előbbi ügyben, úgy ahogy azt a jog diktálja. Kelt az említett kihirdetés utolsó napjának ötödik napján az Űr 1468-ik évében. FORRÁS: Magyar Országos Levéltár, DL 16741. MEGJEGYZÉS: Évtizedekig húzódó perek nem voltak ritkák a középkorban. Az igazságszolgáltatás malmai lassan őröltek. Olykor csak az unoka érte meg a végét a nagyapja kezdte pernek. A peres felek szinte a végtelenségig tudták húzni az időt egyik tárgyalástól, a másikig. Erre számtalan lehetőségük volt. Vagy mindig a következő tárgyalásra ígérték, hogy bemutatják a perhez szükséges írásos bizonyítékokat, vagy egyszerűen meg sem jelentek a tárgyaláson. Eleinte (Szent László korában), ha háromszor távolmaradtak a tárgyalásról, később, az Anjoukorban, ha hatszor, akkor három megyebeli vásáron, ahol a legtöbb ember megfordult, hangosan kihirdették a nevüket, a tárgyalás idejét és helyét, nehogy a további halasztásnak az legyen az oka, hogy nem találták meg a megidézendőket. Mátyás király 148G-ban eltörölte, mivel bántó visszaélésekre adott alkalmat, helyette háromszori személyre szóló értesítést vezettek be. Természetesen büntetlenül nem húzhatta távolmaradásával egyik fél sem a pert. A büntetés a távolmaradásért alkalomról alkalomra nőtt. Oklevelünk ezen túlmenően fontos adalékkal szolgál három Tolna megyei vásáros hely történetéhez is. Földvár és Paks mezővárosok voltak. Fejlődésüket nem kis mértékben köszönhették vásártartási joguknak. Kömlődről sajnos nem tudjuk megállapítani, hogy milyen volt a középkori helyzete, ugyanis oklevelünk az egyetlen, amely említi. 1/52 1472. február 25. MÁTYÁS KIRÁLY AZ ELLENE ÖSSZEESKÜVŐ JÁNOS PÉCSI PÜSPÖK BIRTOKAIT ELADOMÁNYOZZA ... Mivel figyelemmel kísértük és meghánytuk-vetettük híveink, Poki Ferenc. Mihály. Péter, valamint Antal hűségét és szolgálataikat, mellyel irányunkban viseltettek és amelyeket számunkra nyújtottak, ezért Móri. Mocsolág, Vargány. Kisalmás, Kapornak és Jércetető nevű birtokokat (amelyek valamenynyien Tolna vármegyében találhatók) azok minden tartozékaival együtt. . . az említetteknek és azok összes örököseinek, valamint azok utódainak.. . örökre odaaj ándékoztuk. Ezek a birtokok ugyan korábban néhai János pécsi püspökéi, majd az ő adománya révén rokona és pécsi várnagya, Ervencei László kezében voltak, de minthogy János pécsi püspök elfeledkezett az iránta megnyilvánult kegyünkről, vagyis arról, hogy tőlünk kapta a javadalmát, nem régen János esztergomi érsekkel és más cinkosaikkal, tudniillik ellenségeinkkel az oldalukon felségünk ellen fellázadva veszélybe sodorták az országot azzal, hogy a lengyeleket behozták az ország belsejébe, sőt megpróbálták felségünket az országból elűzni és helyünkbe a lengyel király fiát, Kázmért királlyá tenni, valamint másféleképpen is igyekeztek kárunkra lenni, ezért azok a birtokok hűtlenségük miatt orszá-