Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD AZ APÁTSÁG ALAPÍTÁSÁTÓL A TÖRÖK KIVERÉSÉIG (1061-1686) ... - A török szultán szandzsákszékhelye

pát küldött. Szekszárdon és környékén 1540 nyarán, Szapolyai János király halála, a kialakult helyzetet egyszeriben megváltoztatta.

97 Szekszárd az 1541. évi török hadjáratig, sem a magyar, sem a török forrásokban nem szerepel. Mindössze Héderváry Lőrinc 1540. november 3-án, Somon kelt leveléből ismerjük azt a korabeli hírt, hogy Szekszárd előtt hatvanezer török táborozik. Bizonyosra vehető más források is 1540 őszén állítják, hogy a törökök Kalocsa körül és Szekszárdnál táborhelyet létesítettek. A Duna mindkét partját a török magának biztosította és a Budát támadó német csapatokra hivatkozva Szulejmán szultán is elindította főseregét.

98 Szekszárdon keresztül 1541. augusztus 20. körül vonult át Szulejmán szultán főserege Buda felé. Feltételezések szerint ekkor már, Szekszárdon is maradt török őrség. Buda 1541. aug. 29-én történt megszállása után, Tolna vármegye Szapolyai-párti nagybirtokosainak tábora is felbomlott. Sokan a következő hetekben már Ferdinánd király oldalára álltak. A törökkel szembefordult nemesség bandériumai már 1542 kora tavaszán támadták az új török őrségeket. így kerülhetett sor arra, hogy a szekszárdi török őrséget, esetlegesen magyar bandériumok megtámadták és bevették. Mivel 1542-ben Pest város tanácsa írta Perényi Péternek a magyarokról: „halljuk a szekszárdi kastélyt (castellum) megszállták volna, innen 300 lovas és 200 gyalogos szállt le". Ez az 500 török katona a török uralmat már véglegesen biztosítani tudta. Ekkor a törökök már az elfoglalt területeket saját államukhoz csatolták és saját közigazgatásukat vezették be.

99 Az 1542. évi magyar ellentámadások arra késztették Szulejmán szultánt, hogy Buda biztosítására újabb hadjáratot indítson. Erről az 1543. évi hadjáratról ismerjük Szinán Csaus török udvari történetíró leírását. Szinán Csaus a következőket jegyezte fel Szulejmán szultán főseregének útjáról a Plovdiv-i (Filibe) táborában: „a nevezett hónap 28. napján (1543. máj. 3-án) a mohácsi szandzsákbégtől, Kászim bégtől egy jelentés érkezett a Boldogság Kapujához (t. i. a szultánhoz)..., hogy a Zilhiddzse havának 28. napján (1543. április 4-én) a rossz természetű gyaurokból és gonosz feslett erkölcsűekből egy nagy számú lovascsapat és néhány gyalogos összegyűlvén és előjővén éjjel Szekszárd vára közelében egy lesre alkalmas helyen lesben állott és hajnalban e válogatott lovasság megrohanta a várat". A Ferdinánd királyhoz pártolt Tolna vármegyei nemességet még 1542 tavaszán Werbőczy Imre főispán szervezte meg. A következő évben Döbröközből sikeresen irányította a törökellenes támadásokat, ahogy erről Szinán Csaus is beszámol. Szulejmán szultán megérkezéséről Szekszárdra 1543 nyarán így ír: „ismét elindulván Báta nevű vár közelében állapodott meg (Bátaszék) azután átkelt a Szekszárd vára előtt épített hídon és megpihent. Innen a következő napon ismét tovább ment és a Tolna nevű helység közelében ütött tábort". Ekkora tolnai táborában a szultán - Szerémi György krónikás elbeszélése szerint -, fogadta a hozzásereglő magyar jobbágyokat és nekik védleveleket osztatott ki, s őket marasztalta a helyükön maradásra.

100 Ezt megelőzőleg, a török főseregtől Siklósnál különvált Ahmed pasa seregrésze, Szekszárdnál egyesült a fősereggel. Ekkor Rusztem pasa nagyvezér egy kisebb sereggel Anyavár ellen indult, de azt nem tudta bevenni. Anyavárat Kászim mohácsi szandzsákbég néhány hét múlva foglalta el. Érdekes megemlítenünk, hogy Kászim béget az 1543. évi hadjáratban részt vevő Rusztem pasa krónikájában következetesen szekszárdi szandzsákbégnek nevezi meg. Ezt Rusztem pasa valószínűleg Kászim bégnek a harcok következtében való gyakori szekszárdi jelenléte következtében vélhette.

101 Az 1543. évi török hadjárat Szekszárdot és közvetlen környékét véglegesen a török birodalomhoz csatolta. A törökök a Buda-Eszék közötti országút biztosítására erődített helyeken állandó helyőrségeket helyeztek el. A Pakstól délre Eszékig terjedő útszakasz melletti török helyőrségeket Kászim mohácsi szandzsákbég kormányozta. A Kászim bég kormányzása alá került Kelet-Tolna megyei török helyőrségek a következők voltak: Paks, Anyavár (Janya), Tolna, Szekszárd és Bátaszék.

102