Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD AZ APÁTSÁG ALAPÍTÁSÁTÓL A TÖRÖK KIVERÉSÉIG (1061-1686) ... - A mezővárosi fejlődés útján

mivel a Szent Benedek Rend az egyházát világi hívők részére sehol sem nyitotta meg. Ezért XI. Gergely pápa, uralkodásának 5. évében, megparancsolta a cikádori apátnak, az avignoni dékánnak és a kalocsai főesperesnek, hogy András fia Györgyöt iktassák be a szekszárdi Szent János Apostol és Evangélista tiszteletére szentelt plébániába, amely az előző plébános, a Tarnak nevezett Péter halála óta üres volt. Előzőleg azonban, tartoznak megvizsgálni, hogy az új plébános abból, vagy azzal szomszédos egyházmegyéből származik-e, ahol a szekszárdi plébánia van, valamint jól érti-e a plébánia népének nyelvét, továbbá valóban nem haladja-e meg a plébánia jövedelme az évi 30 forintot. Ez a kinevezés 1376 szeptemberében íródott. Ezen a szekszárdi plébániatemplomon kívül, Szekszárd mai területén akkor élő falvak közül csupán Ebesen volt plébániatemplom. Az egykori főtéren további nagyobb kőházat kereshetünk még a Munkácsy utca Béla téri torkolatában, a múlt századi Fejes-féle ház helyén ahol talán az uradalmi vendégfogadó és kocsma állhatott.

78 Az Árpád-kori udvarház, amely a mai megyei bíróság helyén állhatott, talán az 1440-es években már az uradalmat irányító várnagyé lehetett. Ennek szomszédságában jobban épített kőházakban lakhattak az uradalom tisztjei is. A XV. század derekára már a lakóházak kétsejtűvé alakultak Szekszárdon is, s a szabadtűzhelyes konyha különvált a kívülről fűthető kályhás szobától. Ekkor már a jobb házak téglafallal épültek, de a jobbágyok lakóházainak többsége továbbra is egyosztatú, ágasfákon nyugvó talpas sövényfalú sárral tapasztott falú lakóház volt.

79 A fentiek leírása szerint nézhetett ki Szekszárd külső képe a főtéren álló két templomtoronnyal a mezővárossá válásának idejében. A mai Hármashídnál, a Buda-Eszék közötti országúiból kiágazó út, a Marx Károly és a Zalka Máté utcán, majd a Béla téren át a Bezerédj utcán keresztül tért vissza oda. Ez az elágazó út kötötte be, Szekszárd mezővárosát az országúiba. Az országút mellett, Mészáros Gyula 1959-60-ban a Rákóczi utca 67. számú ház telkén edényégető kemencét és számos edénytöredéket talált, ugyancsak ő a Széchenyi utcában is talált fazekasságra utaló helyet. Ezek a régészeti leletek arra mutatnak, hogy már a középkorban Szekszárdon a fazekasság egyik sárközi központja működött.

80 A szekszárdiak egyetlen középkori névjegyzékét sem ismerjük, de az ebesi jobbágyok 1468. évi névsorát egy perbeli tanúskodásukból áttekinthetjük: András deák, Arnádi, Ács, Ágostonfí, Bakoni, Balog, Barkas Benedek deák, Csizmadia, Danes, Dorogi (3), Drágszéli, Fábián, Fodor, Gáspár, Gőrefi (2), Görbényesi, Joó, Kalocsai, Kis, Ködös (2), Kuti, Marton, Nagy (2), Pintér, Pusztai, Sánta, Sikó, Solti, Szántó, Szép, Társa, Tűhajú, Tót (4), Vajas. A 43 személy 33 féle családnevet viselt. A két deák, akik a cikádori apát tiszttartói lehettek, családnevét nem hagyta reánk. Bár a már elpusztult Ebes falu emlékét őrzi ez a névsor, az akkori idők szekszárdi embereit is közelünkbe hozza, mivel a szomszédos falu lakossága a szekszárdiakkal szoros családi kapcsolatokat hozhatott létre.

81 A környékkel való kapcsolat jelentős szerepet játszott Szekszárd életében. Álmosdi Csire Zsigmond szekszárdi apát, akinek a testvére Barnabás, Budán a királyi főpincemesteri tisztséget viselte, 1439-ben tíz fegyveresével, a kalocsai káptalan bírói ülésén lévő tagjait támadta meg. Majd Tolna vármegye vizsgálata szerint, 1445-ben Zsigmond apát szentgáli familiárisa, Miilei István Faddról fegyveres kézzel nyolc lovat rabolt el. Ugyanekkor az apát másik tisztje, Doroghi Balázs deák, aki résztvett a rablásban, az egyik ellenálló jobbágyot megölte. A két említett földesúr, nyilvánvaló, hogy talán többször is egymásra csapott, s viszonyuk következményeként 1457-ben, Tamás vránai perjel, a faddi földesúr, visszaütött. Erről, Széchy Dénes esztergomi érsek latin nyelvű levelében értesítette Pozsony városát: „Bölcs férfiak, legkedvesebb barátaink! Amilyen hírek vannak nálunk olyanokban részesítjük barátságtokat. Tamás vránai perjel, Nagyvölgyi László és Nagy Simon a következő apátsági helyeket, tudniillik Bátaszéket és Szekszárdot elfoglalták. Ezen helyeket erődítik és immár ezekből kiindulva az országlakóknak kárt és veszedelmet okoznak és nem tudjuk, kinek a felbujtására, parancsából, hibájából mi jön még? Ezenkívül nem tudjuk, vájjon képesek leszünk olyan dolgokról értesíteni barátságtokat, melyek kellemes érzéssel töltenek el benneteket..."

82