Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD AZ APÁTSÁG ALAPÍTÁSÁTÓL A TÖRÖK KIVERÉSÉIG (1061-1686) ... - A mezővárosi fejlődés útján

földesúri tiszttartóval csupán a bíró és a tanács érintkezett. A szekszárdiak a mezővárosi fejlődést előmozdító körülmények közül az apátság uradalmi központjellegét használhatták ki. A mezővárosok megjelenéséről oklevelekben való előfordulásuk időrendje szerint a XV. századi fejlődése megoszlásában Bácskai Vera a következő áttekintést készítette el, amit most be kívánunk mutatni.

72 1390 előtt: 50 új oppidum 1391-1440: 249 összes oppidum 1441-1490: 331 összes oppidum 1491-1526: 79 új oppidum XIV. SZ.-1526: 709 összes oppidum 5. táblázat: A magyar mezővárosi fejlődés időbeli megoszlása 1526 előtt A feltételezések szerint Szekszárd az 1441 utáni években nyerhette el az „oppidum"jogállást, amely ilyen módon a magyar mezővárosi fejlődés időbeli megoszlásában az 1441 utáni felívelő szakaszában következett be. Összességében Erdélyt és Horvátországot (a Drávától délre!) figyelmen kívül hagyva, a XV. században, mintegy 709 mezővárosról tudunk, amelyeket „oppidum" néven emlegetnek az okleveles források. Ebből a 709 mezővárosból Tolna megyében írásbeli említéssel 23 mezőváros szerepel. Ezek időbeli előfordulásuk rendjében a következők:

73 1430 előtt 1431-1460 között 1461 után Simontornya: 1377 Dalmand: 1438 Tolna: 1463 Fadd: 1419 Bátaszék: 1441 Györköny: 1465 Börd: 1424 Döbrököz: 1443 Nádasd: 1465 Tolna: 1424 Máré: 1450 Földvár: 1468 Ozora: 1426 Báta: 1453 Paks: 1468 Szakcs: 1453 Várasd: 1475 Gyánt: 1475 Szil: 1483 Szekszárd: 1485 Ete: 1494 Kesztölc: 1494 Széplak: 1498 6. táblázat: Tolna megye mezővárosai első írásbeli említésének megoszlása 1526 előtt A táblázat mutatja, hogy Szekszárd első „oppidum"-kénti írásbeli említését az 1485. évből ismerjük.

74 A táblázat a Tolna megyei mezővárossá válás viszonylag késői, az országos fejlődésben a Mátyás király uralkodása alatt bekövetkező második felívelő szakaszban való fejlődésre mutat rá. Szekszárd mezővárossá válására persze már jóval korábban sor kerülhetett, de írásbeli emléke nem maradt fenn. Közismert, hogy a mai Béla tér alkotta a középkori Szekszárd központját. Itt a múlt század elején épült vármegyeháza udvarán található az apátság egyházának feltárt romkertje. Régi leírásokból tudjuk, hogy az épület keleti és északi szárnya helyén épült fel egykoron a bencés szerzetesek monostora és ennek a kiegészítő gazdasági épületei. Itt volt az uradalmi központ, amelyről kizárólag a XVIII. század végéről fennmaradt helyszínrajzok és néhány régészeti lelőhely alapján tájékozódhatunk. Az apátság központi épületeit magábafoglaló vár, amit feltételezéseink szerint az 1440-es években Álmosdi Csire Zsigmond apát építtetett fel, úgy hogy székhelyét egyszerűen kőfallal és ez előtt nyugaton és délen árokkal vetette körül. A régészeti megfigyelések szerint a