Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD AZ APÁTSÁG ALAPÍTÁSÁTÓL A TÖRÖK KIVERÉSÉIG (1061-1686) ... - A szekszárdi apátság alapítása és szerepe

nát gyűjteni és egy napot behordani. A terményeket Szekszárdra vagy más egyházi uradalmi központba hordták be.

53 A szekszárdi apátsági uradalom népeinek társadalmi rétegződésére nyújt bővebb betekintést IV. Béla király 1239. április 19-én kelt oklevele, amelyben a király Csertőnek, a szekszárdi apát lovas szolgájának és rokonságának kiváltságot adott. A király oklevelében hivatkozott Csertő érdemére, aki kora ifjúságától mellette volt, és őt még számkivetése idején is hűségesen szolgálta. Ezért őt és rokonait a Kalocsa melletti Iván és Halom faluban, ahol laktak, a szekszárdi apát lovas és fegyveres szolgálatából felmentette. A királyi felmentés kiváltsága révén a szekszárdi monostor szabad fegyveres jobbágyai közé tartoztak, s csupán a királyi hadban páncélba öltözve vagy az apát kíséretében tartoztak részt venni. A király kérésére a szekszárdi apát és a konvent Csertő és rokonai által birtokolt földet nekik adta, valamint az egyház szabad jobbágyaiként a különös királyi kegy által az országos adók fizetésétől mentesültek. Helyettük a király más szolgáló népeket rendelt a szekszárdi apátság birtokába. Ezzel a királyi rendelkezéssel a szekszárdi apát lovas szolgái közül Csertő és rokonai kiváltak, s ahogy akkor más is, külön kiváltságos társadalmi réteggé kezdtek alakulni, s ezeket ekkortól kezdik egyházi nemeseknek nevezni.

54 A tatár támadás Szekszárd környékét 1242 elején érhette, miután Kadán tatár vezér lovasai Pestnél 1242 februárjában a befagyott Dunán átkeltek. Rendelkezésünkre álló adatok szerint a tatárok Esztergomot és Székesfehérvárt ostromolták meg, majd Dél-Dunántúlon keresztül az Adriához menekült király után siettek, s ugyanekkor a tatár fősereg Buda felől a Szerémség irányába vonult. A tatárjárás idején a Bátaszéken lévő cikádori apátság leégett, s a gazdasági épületei is elpusztultak. Biztos adatunk nincs rá, de Szekszárdot is hasonló sors érhette. Szekszárd pusztulásának mértékét a tatár fősereg itteni átvonulása nyomában - pontos értesülés hiányában - nem ismerjük, de feltételezzük, hogy a lakossága a szomszédos erdőkbe és mocsarakba menekülve nagyobbrészt megmaradt.

55 AZ APÁTSÁG EGYHÁZÁNAK, ORSZÁGOS KONVENTJÉNEK ÉS URADALMÁNAK MŰKÖDÉSE A tatárjárás során az apátság veszteségei nem lehettek túl nagyok, mindenesetre gyorsan elrendeződött helyzete, mert amikor Angelus pápai követ Budán zsinatot tartott 1263-ban, azon a szekszárdi apát is megjelent. IV. Béla királynak, az apátság kegyurának sürgetései hatására a szekszárdi monostor és a település is újra felépült. Az apátság 1267-ben birtokainak egyikét eladta. Ezt a készpénz szükségével indokolták, ami esetleges építkezésre enged következtetni. A pécsváradi konvent 1267 februárjában kelt oklevele megőrizte számunkra ezt az adásvételi ügyet. Filius szekszárdi apát, Márton őrszerzetes és Péter szerzetes, valamint Zách ispán uradalmi tiszttartó (officialis) kilenc szekszárdi szabad jobbággyal és a szekszárdi konvent megbízólevelével megjelentek a pécsváradi konvent előtt mint eladók, ott volt a vevő, Pósa fia, Bodor ispán is. Az ügyben oklevélbe foglalt megegyezésükből kiderül, hogy Peterd, Baranya megyei birtok már a tatárjárás előtt puszta volt, s a Becse-Gergely nemzetségbeli Bocs ispán felesége adományából került a szekszárdi apátság birtokába. III. Béla király engedélyével kapták meg. Most Bodor ispán, Lőrinc nádor albírája 60 márkáért megvette, s hat márkával beszámították ebbe az összegbe a vevőnek az apát szőlői között fekvő szekszárdi szőlőjét, - amit az 54 márkával együtt - az apát birtokába adott. Ez az oklevél bizonyítja, hogy ekkor már 1267-ben az apátságon kívül is voltak szőlőtulajdonosok Szekszárdon, mint pl. Bodor ispán. Ez a dokumentum megőrizte számunkra Szekszárd lakói egy részének legelső névjegyzékét is. Az említett adásvételi ügyben a szekszárdi konvent képviselői - az apátság uradalmának kisebb-nagyobb tisztségviselői - az alábbiak voltak: Gyalmaz, Bagza, Paka fia Miklós, Miklós fia Mikó, Timót, Kelemen, Zeme, Zách ispán fia Imre, Orosi Iván, valamint János.

56 Talán ide lehet számítani az oklevélben még szereplő Bál nevű vincellért is, akiről megtudjuk; szekszárdi szőlőjét apáti engedéllyel korábban ő