Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

RÖVIDÍTÉSEK, IRODALOM, JEGYZET, FÜGGELÉK

26. Uő., SRH II. 268. lapon: ZUKRAD. 27. Uő., SRH I. 402. lapon: ZUGRAD. 28. Uő., SRH I. 380. lapon: ZWGZARD. 29. Uő., SRH II. 332. lapon: SAXUORD. 30. Ranzano, Pietro (Petrus Ranzanus), Epithome rerum Hungarorum, Fontes domestici (...) Ed. M. Florianus, Pécs, 1884. III. 145. 1. 31. Antonius de Bonfinis Rerum Ungaricorum Decades, Tomus IV., Pars I., Ed. Margita Kulcsár et Petrus Kulcsár, Budapest, 1976. 158. 1. 32. Garay János: Szekszárdi régiségek: Honművész (1833. nov. 24-i szám), s még uő., Összes művei, Budapest, 1881. III. 544.1. Ezenkívül még Vadas Ferenc: Szekszárd nevének eredete: Dunatáj, V. évf. 1. szám, Szekszárd, 1982. 50. 1. 33. Vadas Ferenc i. m. 50-51.1. Ezenkívül még Fraknói Vilmos: A szekszárdi apátság története, Budapest, 1879.10. 1. és még ehhez Antonius de Bonfinis i. m. Tom I. Dec. II. Liber III. 52. lapon „Zewgzard" névalakot említ. Szentpéteri Imre i. m. SRH I. 380. lapon: Bécsi Képes Krónika előfordulásai találhatók, valamint Vendel István: Szekszárd megyei város monográfiája, Szekszárd, 1941. 15. 1. 34. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, Budapest, 1978. 602. lapon Szekszárd nevét tárgyalja és a 601. lapon pedig a „Szék" földrajzi nevet említi. Ezenkívül: Tolna megye földrajzi nevei. Szerk. Végh József, Ördög Ferenc, Papp László, Budapest, 1981. 463. 1. 35. Békefi Rémig: A czikádori apátság története, Pécsett 1894. 30. 1. Ezenkívül Kiss Lajos i. m. 601. 1. 36. Kristó Gyula-Makk Ferenc-Szegfű László i. m. 48-49. 1. 37. Györffy György i. m. 112.1. említi, Géza (Décsa) 971 táján uralomra kerülésekor a területi szervezetet átalakította és a tolnai-baranyai Duna-partot saját igazgatása alá vette. 38. Vadas Ferenc i. m. 54-56 1. 39. Uő., 57. 1. 40. Pauler Gyula i. m. I. köt. 95. 1. Ezenkívül Érszegi Géza i. m. 23-26. 1. 4L Pauler Gyula i. m. 106-108.1. Ezenkívül: A magyarok története. Tarih-i Üngürüsz. MadzsarTarihi. Ford. Blaskovics József, (Magvető - Magyar Hírmondó) Budapest, 1982. 220. 1. 42. A magyar középkor irodalma. Latin nyelvű irodalom (1000 k.-1526) Vál. V. Kovács Sándor, Szépirodalmi, Magyar Remekírók, Budapest, 1984. 234-235. 1. 43. Pauler Gyula i. m. 1.110.1. Ezenkívül Haas Mihály: Emlékek a Duna mentén Földvártól Vukovárig: Dánielik János Emlékkönyv, Pécs, 1862. II. 371.1. említi, hogy Béla király fogadalmi céllal alapította a szekszárdi bencés apátságot, hogy testvére vérének kiontását jóvátegye, valamint még az 1061. évi szekszárdi apátság alapítólevelének szövegrészletét átíró másolatok: OL DLF 280171 (1360. máj. 10. és 1390. máj. 31.) és OL DLF 283681 (1459. ápr. 14.), stb. 44. Fraknói Vilmos i. m. 12. 1. 45. Dercsényi Dezső: Az államalapítás korának művészete. A magyarországi művészettörténete. Szerk. Fülöp Lajos, 3. kiad. Budapest, 1964. 22-23. 1. 46. Dercsényi Dezső i. m. 23-24. 1. Ezenkívül Érszegi Géza i. m. 26-28. 1. 47. Fraknói Vilmos i. m. 5-7.1. s még Kozák Károly i. m. (1975) 193. lapon említi: a megyeháza területén a^ É-i várfal középső, támpillérekkel erősített szakasza 8-8,5 m-re tehető. Ez a méret megfelel a XI-XII. században épített falusi templomok hosszának. Itt temették el Béla királyt. 48. A magyar középkor irodalma i. m. 248-249.1. Ezenkívül: A magyarok története. Tarih-i Üngürüsz i. m. 242.1. 49. A magyar középkor irodalma i. m. 262. lapon a Bécsi Képes Krónika feljegyzéséről. Ezenkívül Érszegi Géza i. m. 28-30. 1. 50. A magyar középkor irodalma i. m. 285. lapon a Bécsi Képes Krónika feljegyzése Vak Béla herceg történetéről. 51. Békefi Rémig i. m. 73.1. Ezenkívül Tomann, Meinrad, Cikador die erste Zisterzienserabtei in Ungarn: Analecta Cisterciensia. Annus XXXVIII. Fase. 1-2, Róma, 1982.166. és 168-169., valamint még Koller, József (Josephus), História Episcopatus Quinqueecclesiensis, Pécs, 1812. I. 341. és II. 81. 1. 52. Sörös Pongrác: A pannonhalmi Szent Benedek Rend története. Az elenyészett bencés apátságok, XII. B. köt., Budapest, 1912. 54. 1. ehhez még Érszegi Géza i. m. 40. 1. 53. Érszegi Géza i. m. 41.1. említi, hogy mi is volt a szekszárdi apát lovas szolgáinak kötelessége. Ezenkívül Székely Ottokár: Az egyházi nemesség: A Gróf Klébensberg Kunó Magyar Történetkutató Intézet Évk. V. évf, Budapest, 1935. 28. 1. 54. Érszegi Géza i. m. 41-42.1. Ezenkívül Holub József: Az egyházi nemesek jogállása a középkorban: Regnum, 46. évf., Budapest, 1947. 35. 1. 55. Békefi Rémig i. m. 38. 1. 56. Fraknói Vilmos i. m. (1879), 14.1., s még Koller József i. m. I. 341. és II. 81.1., valamint Érszegi Géza i. m. (1978) 40-42. 1. 57. Sörös Pongrác i. m. 61-62.1., valamint Szakály Ferenc: A szekszárdi konvent hiteleshelyi és oklevéladó tevékenysége 1526-ig: Tanulmányok Tolna megye történetéből I., Szekszárd, 1968. 48-56. lapon közölt szerzetesnévjegyzék. 58. Sörös Pongrác i. m. 56-57. 1., valamint még Fraknói Vilmos i. m. (1879), 20-25. 1. 59. Szakály Ferenc i. m. 57-58. 1. 60. A szekszárdi konvent okleveleinek gyűjteménye: OL Mikrofilmtár, X-5115, 15040. számú dobozban (1279-1788). Erről a 710 felvételről készült fényképnagyítások a Tolna Megyei Levéltárban, Szekszárdon megtalálhatók. Ezenkívül Jerney János i. m. 109. és 114. és 162.1., valamint még a szekszárdi apátság pecsétlenyomatainak gyűjteménye: OL Pecsétgyűjtemény V-8, Nr. 843 (DL 90477) az 1445. évi pecsétlenyomatról és még uo. V-8, Nr. 106 (DL 349216) az 1342. évi pecsétlenyomat. 61. Sörös Pongrác i. m. 56-57. 1.