Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)
SZEKSZÁRD AZ APÁTSÁG ALAPÍTÁSÁTÓL A TÖRÖK KIVERÉSÉIG (1061-1686) ... - A Bartina-hegy alatti település kialakulása
Nyugat felől a magyarságot az első keresztény térítési mozgalom 973-ban érte el. Ezt Szent Gallen svájci kolostorából származó, a magyarok püspökévé felszentelt Brúnó bencésrendi szerzetes és társai indították el. Brúnó püspök missziójával a térítést nyilvánvalóképpen a fejedelmi családtagok szállásain, vagy azok közelében kezdte meg, ahol az idegen származású rabokból álló szolgáltató települések cselédjei kezdték el felépíteni az első keresztény kápolnákat. Ezekről az eseményekről Pilgrim passaui püspök egykorú beszámolói emlékeztek meg. Brúnó püspök missziójával és a fejedelmi családtagok szállásain épült kápolnákkal állhat összefüggésben - Györffy György véleménye alapján - az, hogy a Szentgál helynevek, amelyek egyházuk védőszentjéről kapták nevüket csak azon szűkebb környéken fordulnak elő, ahol az Árpád család tagjainak X. századi szálláshelyei voltak. Nyilvánvalóan ilyen a Kalocsa, a Veszprém és a Szekszárd melletti Szentgál is. Szent Gál kultuszának ilyen módon való elterjedése később már nem volt lehetséges, mivel a szentgalleni monostorral minden kapcsolat megszakadt. 7 A Géza fejedelem korabeli nyugati keresztény térítés itt valószínűleg a korábbi keleti kereszténységgel is találkozott. Tormás és Bulcsú vezérek ugyanis 948-ban Bizáncban jártak követségben, ahol megkeresztelkedtek. Tormás vezér feltételezhető keresztény nevére utalhat, hogy a mai Palánk közelében Szent Miklós védőszentnek dedikálták az egyik korai település templomát, amely az egykori Tolna-Szekszárd közötti út mellett állhatott. Ez az út minden bizonnyal már akkor is fontos szerepet látott el, mivel a legfőbb kereskedelmi útként haladt a Szerémség és Bizánc felé. 8 A fejedelmi család és a törzsi vezető réteg gazdasági létét elsősorban saját szállásaik és szolgáik biztosították. A szállások már magánbirtokban voltak. Ezt bizonyítja az is, hogy birtokosukról nevezték el őket, akár a fejedelem (Fájsz, Taksony, Décsa), akár a családja tagjai vagy más törzsi előkelők birtokában voltak. Az előkelők szállásainak többféle elnevezése is közhasználatban foroghatott, úgy mint ezt a lak, az udvar, a vár, a várad elnevezések is mutatják. Ezeket egészíthette ki a szék, illetve a szeg, a szintén településre utaló megnevezés, amelyet még ma is ilyen értelemben is használunk. Az előkelők szállásai közelében katonai kíséretük a katonáskodó szabad harcosok és azok családjai telepedtek le. Ugyanilyen módon a köznép szolgálatot adó települései is valamelyik előkelőség szállásához kapcsolva álltak. Györffy György megállapítása szerint a szabad katonaréteg, a későbbi várjobbágyok, illetve a „szent király jobbágyai vagy szabadjai" és az egyházi nemesek települései és a törzsnéwel nevezett falvak kialakulása között szoros összefüggés kereshető. 9 Géza fejedelem uralmának egyik jövedelmi forrását már a kereskedőkre kivetett vámok adhatták. E vámok egyik csoportját jelentették a révátkelési vámok, amelyeket Tolnán minden bizonnyal már ebben a korszakban rendszeresen beszedtek. 10 A korai források gyér elbeszélései alapján joggal következtethetünk arra, hogy Géza fejedelem halála után az utódlás igényével fellépő Koppány vezér Tolnát és az egész környékét megszállta. Ilyenképpen 997-ben a mai Szekszárd és környéke is Koppány hercegségéhez, azaz dukátusához került. Györffy György feltevései szerint már 990 körül, Vajk-István, Koppány herceg mellőzésével kaphatta meg más uradalmak mellett a tolnai fejedelmi uradalmat is, amelyhez ekkor már Szekszárd mai területén lévő települések is hozzátartoztak. Koppány vezér tehát 990 körül a későbbi Somogy területét kaphatta családi jussként. Azonban olyan vélemények is napvilágot láttak, hogy már a 972 utáni években a mai Regöly akkori földvára lehetett az a szállás, amellyel Koppány vezér rendelkezhetett. A mai Tolna megye egyik legrégebbi templomát Regölyben építhették talán Szár Szerind vezér halála után, az ifjú Koppány vezér tartózkodási helyét is eredetileg itt jelölhették ki, s innen később kerülhetett Somogyvárra. 11 Koppány vezér apja a magyar krónikákban „Calvus Zyrind". A latin „calvus" szó jelentése: tar, kopasz, szár volt. Ez a kopaszság tulajdonképpen pogány módon a fejtetőn lekopaszított koponyájára utalhatott, e tar rész körül öt copfba fonott haj a pogány magyarok általános férfiviselete volt. A leírás Szár Szerind vezér pogány voltára enged következtetni, de
