Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD AZ APÁTSÁG ALAPÍTÁSÁTÓL A TÖRÖK KIVERÉSÉIG (1061-1686) ... - A Bartina-hegy alatti település kialakulása

Nyugat felől a magyarságot az első keresztény térítési mozgalom 973-ban érte el. Ezt Szent Gallen svájci kolostorából származó, a magyarok püspökévé felszentelt Brúnó ben­césrendi szerzetes és társai indították el. Brúnó püspök missziójával a térítést nyilvánvaló­képpen a fejedelmi családtagok szállásain, vagy azok közelében kezdte meg, ahol az idegen származású rabokból álló szolgáltató települések cselédjei kezdték el felépíteni az első ke­resztény kápolnákat. Ezekről az eseményekről Pilgrim passaui püspök egykorú beszámolói emlékeztek meg. Brúnó püspök missziójával és a fejedelmi családtagok szállásain épült ká­polnákkal állhat összefüggésben - Györffy György véleménye alapján - az, hogy a Szentgál helynevek, amelyek egyházuk védőszentjéről kapták nevüket csak azon szűkebb környé­ken fordulnak elő, ahol az Árpád család tagjainak X. századi szálláshelyei voltak. Nyilvánva­lóan ilyen a Kalocsa, a Veszprém és a Szekszárd melletti Szentgál is. Szent Gál kultuszának ilyen módon való elterjedése később már nem volt lehetséges, mivel a szentgalleni monos­torral minden kapcsolat megszakadt. 7 A Géza fejedelem korabeli nyugati keresztény térítés itt valószínűleg a korábbi keleti kereszténységgel is találkozott. Tormás és Bulcsú vezérek ugyanis 948-ban Bizáncban jár­tak követségben, ahol megkeresztelkedtek. Tormás vezér feltételezhető keresztény nevére utalhat, hogy a mai Palánk közelében Szent Miklós védőszentnek dedikálták az egyik korai település templomát, amely az egykori Tolna-Szekszárd közötti út mellett állhatott. Ez az út minden bizonnyal már akkor is fontos szerepet látott el, mivel a legfőbb kereskedelmi út­ként haladt a Szerémség és Bizánc felé. 8 A fejedelmi család és a törzsi vezető réteg gazdasági létét elsősorban saját szállásaik és szolgáik biztosították. A szállások már magánbirtokban voltak. Ezt bizonyítja az is, hogy birtokosukról nevezték el őket, akár a fejedelem (Fájsz, Taksony, Décsa), akár a családja tagjai vagy más törzsi előkelők birtokában voltak. Az előkelők szállásainak többféle elneve­zése is közhasználatban foroghatott, úgy mint ezt a lak, az udvar, a vár, a várad elnevezések is mutatják. Ezeket egészíthette ki a szék, illetve a szeg, a szintén településre utaló megne­vezés, amelyet még ma is ilyen értelemben is használunk. Az előkelők szállásai közelében katonai kíséretük a katonáskodó szabad harcosok és azok családjai telepedtek le. Ugyan­ilyen módon a köznép szolgálatot adó települései is valamelyik előkelőség szállásához kap­csolva álltak. Györffy György megállapítása szerint a szabad katonaréteg, a későbbi várjob­bágyok, illetve a „szent király jobbágyai vagy szabadjai" és az egyházi nemesek települései és a törzsnéwel nevezett falvak kialakulása között szoros összefüggés kereshető. 9 Géza fejedelem uralmának egyik jövedelmi forrását már a kereskedőkre kivetett vá­mok adhatták. E vámok egyik csoportját jelentették a révátkelési vámok, amelyeket Tolnán minden bizonnyal már ebben a korszakban rendszeresen beszedtek. 10 A korai források gyér elbeszélései alapján joggal következtethetünk arra, hogy Géza fejedelem halála után az utódlás igényével fellépő Koppány vezér Tolnát és az egész környékét megszállta. Ilyen­képpen 997-ben a mai Szekszárd és környéke is Koppány hercegségéhez, azaz dukátusához került. Györffy György feltevései szerint már 990 körül, Vajk-István, Koppány herceg mel­lőzésével kaphatta meg más uradalmak mellett a tolnai fejedelmi uradalmat is, amelyhez ekkor már Szekszárd mai területén lévő települések is hozzátartoztak. Koppány vezér tehát 990 körül a későbbi Somogy területét kaphatta családi jussként. Azonban olyan vélemé­nyek is napvilágot láttak, hogy már a 972 utáni években a mai Regöly akkori földvára lehe­tett az a szállás, amellyel Koppány vezér rendelkezhetett. A mai Tolna megye egyik legré­gebbi templomát Regölyben építhették talán Szár Szerind vezér halála után, az ifjú Kop­pány vezér tartózkodási helyét is eredetileg itt jelölhették ki, s innen később kerülhetett So­mogyvárra. 11 Koppány vezér apja a magyar krónikákban „Calvus Zyrind". A latin „calvus" szó jelen­tése: tar, kopasz, szár volt. Ez a kopaszság tulajdonképpen pogány módon a fejtetőn lekopa­szított koponyájára utalhatott, e tar rész körül öt copfba fonott haj a pogány magyarok álta­lános férfiviselete volt. A leírás Szár Szerind vezér pogány voltára enged következtetni, de

Next

/
Thumbnails
Contents