Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC, VALAMINT AZ ÖNKÉNYURALOM ÉVEIBEN (1848-1867) - Az önkényuralom évei

Oktatásügy A város már régóta törekedett egy középiskola alapítására. Évtizedekkel korábban létesült egy gimnáziumi alapítvány, tőkéje 1857-re 2679 váltó Ft 58 xr-ra emelkedett.

436 A szőlődézsma megváltásáról kötött szerződésben a 185 094 o. é. Ft összegből 15 424 o. é. Ft 50 xr-t ajánlott fel az uradalom egy valamennyi felekezet céljait szolgáló reáliskola létesítésére, kikötve, hogy az összeg a már létező iskolák fejlesztésére nem fordítható, felhasználásig a tőkét kamatozásra kell kiadni.

437 A körülményeket mérlegelve a város igénye megalapozottnak tűnt. A megyében összesen két felekezeti jellegű algimnázium működött, Sárszentlőrincen evangélikus, Gyönkön református. A megye lakosságának többségét kitevő katolikusoknak a megyében nem volt középiskolája, így a város és a megye katolikus nemessége ill. értelmisége Pécsre, Kalocsára, Pestre, Bajára küldte fiait tanulmányokra.

438 A tervezett középiskola létesítésére azonban a kiegyezésig nem került sor. Még a középiskolai tanulmányokra előkészítő főelemi iskola is csak nagy nehézségek árán valósult meg. A főelemi iskola legfontosabb kritériuma az 1855. márc. 23-i VKM-rendelet értelmében 4 külön osztály saját tanítóval. A rendelet megjelenésének időpontjában a megyében csupán egy, a dunaföldvári iskola felelt meg ennek a követelménynek. Szekszárdon a főelemi iskola épületében volt a leányiskola is egy tanteremmel, így a főeleminek csupán 3 osztálya volt. Az alsó 2 osztályt összevonva tanította egy tanító. 1856-ban pályázatot hirdettek egy 4-ik tanítói állásra. A lányok számára - hogy a negyedik tantermet felszabadítsák - egy tantermet kívántak létesíteni az iskola udvarán. A költségeket a gimnáziumi alapból akarták fedezni.

439 1858-ban már működött a 4 osztályos főelemi iskola.

440 Az alsófokú oktatás általános kereteit az önkényuralom időszakának nagyszabású reformjai kevéssé érintették. Az iskolák továbbra is felekezeti jellegűek maradtak, az oktatás ezen a fokon - anyanyelven folyhatott. Az oktatásban némi tartalmi korszerűsítésre és főként vallásos, a birodalmi hűséget erősíteni kívánó szellemre törekedtek. Komoly erőfeszítések történtek a tárgyi feltételek javítására, de ennek költségeit az iskolafenntartó községekre hárították. A hatósági szigor következtében javult az iskolalátogatás fegyelme.

441 Szekszárdon az elemi oktatás 1849-ben átmenetileg súlyos helyzetbe került. A városba beszállásolt katonaság elhelyezésére a tanács a 4 osztályos iskolát, a tanítói lakásokat jelölte ki.

442 A tanulók egy részét ideiglenesen a városházán helyezték el.

443 Csupán 1851-ben, a katonaság nagy részének távozása után kezdhettek hozzá az épület rendbehozatalához.

444 Az iskolák Szekszárdon is felekezeti alapon működtek. Volt katolikus, református és izraelita iskola. A főelemi iskola létesítésének feltétele a koedukáció megszüntetése volt, így létrejött egy leányiskola is. A város kiterjedése, a katolikus tanulók nagy száma miatt egy újabb iskolát kellett létesíteni a főelemi tehermentesítésére, tehát a városban összesen 5 elemi iskola működött. A főelemi 4, a leányiskola 2, a katolikus „falusi" iskola 1, a református 2, az izraelita 2 tanteremmel rendelkezett.

445 A11 tanteremre mintegy 1200-1400 iskolaköteles jutott.

446 Legkedvezőbb az arány az izraelitáknál volt, ahol 84 tanuló 2 osztályba járt.

447 1853-ban az 1295 iskolakötelesből 996 járt iskolába,

448 1865-ben 1400-ból csupán 832.

449 A provizórium időszakában a hatósági nyomás csökkenésével esett az iskolák látogatottsága. A hiányzások és a szülők helyzete között szoros összefüggés volt. A szegény szülők télen megfelelő ruházat hiányában, nyáron a mezőgazdasági munkák miatt nem küldték gyermekeiket iskolába.

450 A szekszárdi adatok országos viszonylatban elfogadhatóak, de a megyén belül a gyengék közé tartoztak.

451 A tanítók száma hozzávetőleg azonos volt a tantermekével. Kivétel az izraelita iskola, ahol a két osztályt 3 tanító tanította.

452 Lakásuk az iskolaépületben volt. Általában 2-3 szobából, konyhából, kamrából, esetleg istállóból és kertből állt.

453 A tanítók jövedelme 200-400 Ft között mozgott, ami kb. megfelelt a megyei átlagnak.

454 A jövedelmek jelentős részét 1848 előtt terményben az uradalom biztosította. A feudális szolgáltatások elvesztése után az uradalom igyekezett a kegyúri jogokkal járó kötelezettségektől megszabadulni, ill. a termények hiányában a szolgálta-