Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN - Az avarok és az avar birodalom

A technika ismeretében a formavilágot is vizsgálatnak vetettük alá. A finoman iszapolt agyagból, lábbal és kézzel meghajtott korongon formálták meg a mesterek. Különösen két típus kínálkozott célszerűnek figyelemmel kísérni, hiszen az összehasonlítás csak a lényegesen eltérő jegyek esetében hozhat megoldást. Kiválasztottunk tehát a sok-sok típus közül kettőt, melynek párhuzamait nem lehetett sem helyi, sem közvetlen környezetből ismert kerámiákkal eredményesen összevetni. így fordultunk a kiöntőcsöves edények és a kulacsok felé. A Kárpát-medencében az avarokkal jelent meg egy különleges formájú edény, a kulacs

87 használata. Összesen 21 darabot ismerünk jelenleg. E mennyiségből múzeumunkban 5 db-ot őrzünk. Az avar kulacsok sajátja, hogy előlapjuk erősen domború, hátlapjuk vagy egyenes, vagy egy kissé homorú. Csupán egyetlen esetben fordul elő fületlen, ám a fülek felszerelésének „variációi" segítséget nyújtanak az eredetkérdések tisztázásánál. Az európai szakirodalomban tallózva csakis nyugati párhuzamokkal találkozunk.

88 Ez sugallja a forma nyugati eredetét. Ám az orosz és a későbbi szovjet régészet szebbnél szebb párhuzamait tárja a kutató elé. A közép-ázsiai Dzseti-Aszar-i 9. kurgánból ismeretes olyan kulacs, melynek közvetlen párhuzamát a tószegi kulacsok adják. Muzsnak-Tepe II. periódusából előkerült edények azonos másai a cikói avar temetőből ismert kulacsnak. A Bogyiszlói úti avar temetőből ismert két kulacs formavilága e területek felé mutat.

89 E párhuzamok sokasága mellett megállapítható az is, hogy a kiöntőcsöves edények, melyeknek kecses alakja és célszerű kiképzése ugyan hasonlítható nyugati darabokhoz, de e középázsiai lelőhelyekről ismert edények sora szinte kizárttá teszi más gyökerek feltételezését.

90 Ezen kitekintés alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Szekszárd Bogyiszlói úti avar faluban egy olyan csoport is élt, amelyiknek eredeti szállásterülete a mai közép-ázsiai homoksivatag területére tehető. Ám a kerámiakészítő műhelyek termeléséből az is levonható, hogy az avarok között már olyan munkamegosztás kellett meglegyen, mely társadalmi tagoltságukat is feltételezi. A fazekasok állandó munkája termékei, a társadalom által elismert és szükséges termékek voltak, hiszen már mesterségként űzték. Ebből következik, hogy az élelemtermelésben már nem vettek részt, vagyis „ipari termékeikért" a társadalom más rétegei látták el őket élelemmel. Az eddig megtalált három műhely termelési kapacitása kizárttá teszi, hogy csupán saját faluközösségüknek termeltek volna, tehát kereskedelmi hálózat útján juttatták el fogyasztóikhoz edényeiket.

91 E kereskedelem méreteinek meghatározásában természettudományos módszerek vizsgálati eredményei segítenek bennünket. A már jelzett radioaktív izotópos (neutronaktivációs) kutatások kiszélesítésével a felvetődött kérdések egész sorára feleletet kaptunk. A szekszárdi műhelyek anyagának pontos ismerete jelentette a kiinduló alapot. Az első vizsgálati szériáknál a Budapesti Műegyetem Tanreaktorának kutatói csupán sorszámok szerint ismerték meg a vizsgálandó mintákat. Pontos lelőhelyüket, lelőkörülményeiket nem tudták. E „titkolódzásnak" a módszer alkalmasságát kellett bizonyítania. Vagyis, ha e neutronaktivációs módszer segítségével - hiba nélkül - képesek szétválasztani műhelyek szerint a kapott minták alapján az anyagot, akkor valóban alkalmas e kutatási rendszer nagyobb horizontok megvonására is. Amikor - 1984-ben megkezdtük a munkát, akkor még csak két műhely volt ismeretes. Az általunk tudatosan összekevert műhelymintákat - tévedés nélkül - műhelyek szerint választották el egymástól. A következő sorozatban a telep házaiból és a feltárt temető sírjaiból vett mintákat vizsgálták meg. Ekkor derült ki, hogy még egy harmadik műhelynek is léteznie kellett e településen. Olyan anyag is került a vizsgálati sorozatba, mely nem volt besorolható egyik eddig ismert műhely termékeinek sorozatába sem. Az 1985-ben előkerült harmadik műhely igazolta a természettudományos „előrejelzést". Az egyre szélesebb körben folytatott mintavétel vizsgálatai alapján beigazolódott az a régészeti úton már valószínűsített koncepció, miszerint a Kárpát-medencében még Du-