Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC, VALAMINT AZ ÖNKÉNYURALOM ÉVEIBEN (1848-1867) - A forradalom és szabadságharc időszaka

esetek előfordulását. 19 Az intézkedések hatásáról nincs tudomásunk, de tény, hogy 1849­ben nincs nyoma hasonló konfliktusoknak. Enyhítette a szembenállást, hogy a törvényho­zás 1848 őszén - még a szüret előtt - eltörölte a szőlődézsmát. Tekintve, hogy a szekszárdi lakosság jövedelmének döntő része a szőlőből származott, az intézkedés alapvetően meg­határozta a lakosság viszonyát a magyar kormányhoz, annál is inkább, mert a visszatérő csá­szári hatalom a dézsma eltörlését kimondó törvényt nem erősítette meg. A FORRADALOM FEGYVERES VÉDELME A parasztságnak tett újabb engedményre az ország helyzete késztette az országgyűlést és a mögötte álló liberális nemességet. Az ország lakosságának mintegy felét kitevő nemzetisé­gek kezdetben lelkesedéssel fogadták a bécsi és a pesti forradalmat. A jobbágyfelszabadí­tást, a polgári szabadságjogokat üdvözölték, de nemzeti törekvéseik rövidesen szembetalál­ták magukat a magyar hegemóniával, amely az állam területi egységét féltette. A csalódott nemzetiségek a császári udvarhoz fordultak. Az hamarosan felismerte, hogy elégedetlensé­gük kijátszható a magyar forradalom ellen. Fegyveres veszélyt a horvát és a szerb nemzeti mozgalom jelentett Magyarországra nézve. Áprilisban megtörtént a szakítás a horvátokkal, májusban a szerbekkel. A mintegy 45 000 főnyi Magyarországon állomásozó császári katonaságra a lázadók el­len nem lehetett számítani. így szükségessé vált az ország honvédelmének megszervezése. Alapját a forradalom győzelme után szerveződő nemzetőrség képezte. Az eredetileg karha­talmi feladatokat ellátó nemzetőrséget kellett katonai célokra alkalmassá tenni. Tolna megye - bár nem érintkezett közvetlenül horvát illetve szerb területekkel - a ve­szélyeztetett részekhez tartozott. A tavaszi hónapokban jelentős létszámú nemzetőrségek alakultak az egyes településeken. Létszáma Szekszárdon, Dunaföldváron és Bátaszéken elérte az 500 főt. Általános gond volt azonban a fegyverhiány. A szekszárdiak a várkapitány fegyverraktárából kaptak fegyvereket, de a legtöbb községben a nemzetőrségnek nem volt fegyvere. 20 A nemzetőrségnek karhatalomból harcoló alakulattá történt átalakulása meg­változtatta szociális összetételét is. Míg korábban elsősorban a jómódúakból állt, most azok igyekeztek magukat kivonni a szolgálat alól, zselléreket soroztaivá be, illetve helyettest ál­líttatva. 21 Az új alakulat a mozgó nemzetőrség nevet kapta, mivel adott esetben nemcsak la­kóhelyén, hanem a megye határán túl is bevethető volt. Ütőképességét gyengítette, hogy a benne harcolók rövid, csupán néhány hetes szolgálatot vállaltak, s ez nem volt elég a kikép­zéshez és az eredményes harchoz. Hiányos volt fegyverzetük is. A megye lakosságától 1000 db különféle lőfegyvert gyűjtöttek be, ennél azonban jóval többre lett volna szükség. A töb­bieket kaszával, dzsidával szerelték fel. 22 Nem volt egyenruhájuk sem. A zömmel szegény­paraszti legénységet nemesekből, értelmiségiekből álló tisztikar irányította. 23 Felismerve a mozgó nemzetőrség gyengeségét a kormány önkéntes nemzetőrség szervezését kezdte meg augusztusban, amelynek tagjai a fegyveres harc egész időtartamára vállaltak szolgála­tot. Ez a szervezeti forma már átmenetet képezett a honvédség felé, s valóban számos hon­véd zászlóalj alakult belőlük. 24 Tolna megyében június közepén kettő 2000 fős nemzetőregységet alakítottak. Az egyi­ket gróf Viczay Adolf vezetésével a drávai frontra, a másikat Forster Antal alezredes pa­rancsnoksága alatt a Bácskába irányították a felkelő horvátok illetve szerbek ellen. Az első 2000 fős kontingensben 104 szekszárdi szerepelt. 25 Albanich György főhadnagyként, ké­sőbb kapitányként, Szepauer János kapitányként, Fejős János pénztári tisztként, Perger Sándor segédtisztként szolgált. Albanichnak kereskedőként is fontos szerep jutott: ő gon­doskodott a nemzetőrség lőporellátásáról. 26 A szekszárdiak a szenttamási harcokban dics­telenül megfutamodott bácskai seregben harcoltak. A felbomlott, fegyelmezetlen tolnai egység még július hónapban hazatért. Pótlására egy újabb kétezres csapatot toboroztak. 27

Next

/
Thumbnails
Contents