Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A KÉSEI FEUDALIZMUS KORÁBAN (1686-1847) - A tűzvésztől a polgári forradalom küszöbéig

„Minden fáradságot megteszek érted, fiam, de csupán a szorgalom és a jó magaviselet boldogítja az embert, amit már elégszer megírtam neked." Majd hozzáteszi, hogy a tábornok nemsokára Milánóba utazik, társaságában lesz Tolna vármegye korábbi főorvosa: Mosetig András.

602 Babits egykori kollegája, Mosetig, a megye egészségügyének, főként a himlőoltásnak volt kiemelkedő egyénisége. Működése alatt (1802-1817) több ezer embert oltott be himlő ellen. Főorvosi kinevezését Apponyi Antal főispán szorgalmazta, míg Babitsot a megye pártfogolta. Mosetig korszerű kórházat akart kialakítani az ispotályból. Elképzelése szerint a női betegeket el kell különíteni a férfiaktól, kapjanak külön szobát az elmebetegek, legyen minden ápoltnak külön fekhelye.

603 Tervei csak évtizedek múltán váltak valóra. Babits halála után (1830) Havas Ignác, majd Krenmüller Károly lett a megye tiszti főorvosa. Utóbbi hirdette meg az orvosi állásokat,

604 1846-ban kiadta a BÁBASZATI KALAUZ-t. Balassa János, a szekszárdi kórház névadója 1812-ben született a közeli Sárszentlőrincen. Apja evangélikus lelkész, Csapó Dániel reformpolitikus barátja. A fiatal orvos barátságot köt Augusz Antal alispánnal és Perczel Mórral.

605 Működése azonban már nem Szekszárdhoz köti. Gyógyszerészek Egyed Antal 1829-ben készült jelentése szerint a lakosság megbarátkozott a gyógyszertárakban árusított szerekkel, mindamellett, hogy továbbra is bízik a füvek gyógyítóerejében. A patikusok csak orvosi rendelvényre szolgálhattak ki gyógyszereket. Sokuk ellen merült fel kifogás. A legtöbb baj abból származott, hogy a patikusok gyakorta a szőlőtermesztés ügyes-bajos dolgaival voltak elfoglalva, s ez idő alatt segédeik visszaéléseket követtek el. Monszky János patikárius 22 évesjászberényi születésű segédjét, Prosze Antalt a megye tisztiorvosa kénytelen lecsukatni, mert az engedély nélkül ópiumot szolgált ki Dicenti kádár feleségének, s az súlyosan megbetegedett tőle.

606 Rübsann József gyógyszerész patikáját Babits főorvos ellenőrizte, s azt rendetlennek, a segéd munkáját pedig veszedelmesnek minősítette. Rübsann emiatt megsértődött s azt bizonygatta, hogy a főorvos mindenütt hitelét igyekszik rontani, pl. azzal, hogy Babits kislánya is a Rübsann patikában kiszolgált gyógyszerektől halt meg 1827-ben. Bun János „hites gyógyszerészt" 1842-ben azért börtönözték be, mert halált okoztak gyógyszerei. A törvényszék elkobozta egyetemi oklevelét.

608 Társadalmi helyzetük szerint a polgárság felső rétegéhez tartoznak. A jobbágyoknál kedvezőbb jogi helyzetben, az orvosokkal, ügyvédekkel és tanítókkal közel azonos megbecsülést élveznek. Az 1828. évi összeírásban honoratiornak tüntetik fel őket.

609 Van köztük nemesember is, pl. kányaföldi Keretsényi Antal.

610 Szülésznők A tiszti főorvosok erőfeszítései nyomán egyre több a vizsgázott szülésznő. Sokszor kellett ostorozni azokat a helyre nem hozható károkat, amelyek a „bárdolatlan bábák" tudatlanságából származtak. Először csak a mezővárosokban sikerült a tanulatlan, ún. „iszák bábák"-at vizsgázott („approbált") szülésznőkkel felváltani.

611 A vármegye alkalmazásában álló megyei szülésznő tanfolyamon oktatta a jelölteket, majd a tiszti főorvos előtt vizsgát kellett tenniük. „Van Reformata Bába 9 esztendeje" - adja hírül Gál lelkész 1816-ban. A gyülekezet templomában feleskették hivatása becsületes elvégzésére. Ő már nem keresztel, mint elődei, hanem segít a rászoruló kismamákon.

612