Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)
SZEKSZÁRD A KÉSEI FEUDALIZMUS KORÁBAN (1686-1847) - A tűzvésztől a polgári forradalom küszöbéig
zására - ha nem is önálló rajziskola - de rajzoktatás indult be Szekszárdon. A pécsi rajziskolából Boros Ferencet hívták meg műszaki rajztanárnak. (TML közgy. ir. 408/1805.) Az 1828. évi nádori összeírásban „Magister Delineatiani"-nak tüntetik fel a rajzmestert. 552 Lantos Ferenc épületasztalos 1836. évi hagyatékában 3 forint 36 krajcár értékre becsült iskoláskönyvek (helyesírás-, skála- és énekeskönyv, mesekönyv) és imádságos könyvek sorakoznak. 553 A felsővárosi Török Mihályné hagyatékában l-l református katekizmust és zsoltároskönyvet jegyeztek fel, amelyeket gyermekei hittanórákon használtak. 554 A katolikus iskolaigazgatók (a plébános) évente két alkalommal, a református vizitátorok, az útviszonyoktól függően egyszer vagy kétszer examinálták (vizsgáztatták) a tanulókat. Ez kiterjedt az egész tananyagra, egyúttal meggyőződtek a tanügyi kormányzat határozatainak végrehajtásáról is. A Béla téri nemzeti „Fő Oskolá"-ban a latin és német nyelvekben való jártasságot is vizsgálták. 555 A felsővárosi ref. iskolában a kerületi ülésen kijelölt prédikátorok végezték el a vizsgáztatást. így pl. 1816-ban Burgyán János mórágyi lelkészt bízták meg a vizsgaelnöki tiszttel. A félévi vizsga elmaradt, mert az utak járhatatlansága miatt sem az elnök, sem a sárközi prédikátorok (mint vizsgabizottsági tagok) nem tudtak megjelenni. A szeptember derekára hirdetett év végi vizsgát a templomban tartották, ahol az egész gyülekezet meggyőződhetett a tanulók előmeneteléről. 556 A szegény sorsú diákok - szerény, de nélkülözhetetlen - segélyezését mindkét felekezet szívén viselte. Szluha Györgyről tudjuk hogy a pécsi, pesti gimnáziumokba került szekszárdi diákoknak élelmiszereket küldött. 55 Styrum Limburg Károly simontornyai földesúr 1798. évi végrendelete alapján a szegény sorsú katolikus nemesek továbbtanuló fiai évi 30 forint tanulmányi segélyt kaptak az alapítványból. 1801-47 között a szekszárdi nemes ifjak közül 36-an vehették igénybe, köztük Babits Mihály és Garay János. 558 A gimnáziumügy Hőke Lajosnak a Századok 1868. évi IX. füzetében megjelent cikke alapján elterjedt az a vélekedés, hogy Szekszárdon a 18. század első-második évtizedében egy SIGILLUM GIMNASII ABBATIALIS SZEKSZÁRD feliratú pecsétet használó középiskola működött. A pecsétnyomónak nyoma veszett, más adat pedig nem erősíti meg a feltételezett gimnázium létét. Mérey eddig előkerült írásai, köztük végrendelete, nem említik a gimnáziumot. Lehet, hogy rövid ideig működött, de még Mérey életében, érdektelenség miatt, megszűnt. Mindenesetre az apát nemes szándékát és nagyratörő iskolai terveit dicséri a szekszárdi gimnázium megteremtéséért tett fáradozása. A 18-19. század fordulóján, amikor a városban közel hétezer lakos élt, Szluha György és a város haladó gondolkodású vezetői több évi utánjárással sem tudták elérni, hogy a Tanulmányi Alap, melynek Szekszárd is birtoka volt, valamint a Styrum Limburg-alapítvány kezelője a szekszárdi gimnázium beruházását pénzelje. Értelmiségiek Az értelmiségi pálya főszereplői a tanítók, akiktől már a 18. század hatvanas-hetvenes éveitől kezdve alapos felkészültséget vártak el. Természetesen különbséget kell tennünk a latinos műveltségű Baróthy professzor és a kántorságtól is elcsapott Merkay segédtanító között. Az alacsonyabb képzettségű és szerény fizetésű segédtanító, még ha az uralkodói leiratok szerint „úr"-nak is kellett szólítani, elkülönült az értelmiség többi kategóriájától, a Szluha és Gál típusú lelkészektől, Mandl orvostól, Vavrik mérnöktől és a zenebarát Augusz alispántól. Az értelmiségi pálya leghagyományosabb megtestesítői a lelkészek. A társadalom vallásos világképe, a vallás normáinak az élet minden területére kiterjedő befolyása miatt az állam is elvárta, hogy megfelelő emberek kerüljenek a vallási közösségek élére. Az egyházak-